Magyarország lakossága 2003-ban ugyanannyi volt, mint 1965-ben, és tavaly kettővel több gyermek jött a világra, mint 1999-ben - többek között ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most elkészült 2003-as statisztikai évkönyvéből, amelyet hétfőn mutattak be.
A Magyar statisztikai évkönyv 2003 című kiadvány szerint 2003-ban tízmillió 142 ezer volt Magyarország lakosságának száma, és 94 ezer 647 gyermek jött a világra. A 2003-ban született fiúk valamivel több mint 68, a lányok pedig csaknem 77 életévre számíthatnak.
A kötetet bemutató Szabó István, a KSH tájékoztatási főosztályának vezetője elmondta: az évkönyv 600 oldalon mintegy 200 ezer adatot tartalmaz, és az előző évinél tizenhárommal több, összesen 31 fejezetben, 570 táblával mutatja be a 2003-as évet.
A helyszínen kiosztott összefoglaló szerint a halálozások száma 135 ezer 823 volt, ami némi mérséklődést mutat, és csaknem megegyezik az 1979-es adattal. A legtöbben, csaknem 70 ezren, keringési betegségben haltak meg, és több mint egyharmadot tesz ki a daganatos halálokok aránya. Az öngyilkosságok száma 3 ezer alatt maradt, és évek óta mérséklődik. A csecsemőhalandóság 2002-höz képest nem változott, 7,3 ezreléken maradt.
Az adatok azt mutatják, hogy tavaly az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 137 ezer forint volt, az 1990-es évi tízszerese. A fogyasztói árak ugyanennyi idő alatt nyolcszorosra növekedtek, 2003-ban a fogyasztói árindex az előző évihez mérve 4,7 százalék volt. Magyarországon a munkavállaló korú népességben az aktivitási arány 65 százalék, a munkanélküliségi ráta 5,9 százalékos volt.
Tavaly az ország lakosságának csaknem egyharmada kapott nyugdíjat, ennek egy főre eső átlaga alig haladta meg az 50 ezer forintot, ami a nettó nominális átlagkeresetnek nem egészen hatvan százaléka. A több mint hárommillió nyugdíjasnak mintegy fele kapott öregségi ellátást, a többiek más nyugdíjat vettek fel.
Családi pótlékban megközelítően 1,3 millió család részesült. Gyermekgondozási segélyre és díjra együttesen csaknem 100 milliárd forintot, a GDP 0,48 százalékát fizették ki.
Az országban csaknem 1,3 millió gazdasági szervezetet tartottak nyilván, ezek közül mintegy 882 ezer működött. Az egy főre jutó hazai termék (GDP) GDP 2003-ban egymillió 833 ezer forint, azaz 7231 euró volt. A központi költségvetés bevétele csaknem ötezer milliárd, kiadása 5,6 ezer milliárd forint volt. Magyarország nettó külföldi adósságállománya meghaladta a 19 milliárd eurót.
Élettársi kapcsolatban
A tájékoztatón ismertették a Társadalmi helyzetkép 2003 című kiadványt is, amely a főbb társadalmi, demográfiai folyamatokról ad átfogó képet adatok, grafikonok és tömör szöveges értékelések segítségével.
Bukodi Erzsébet, a KSH életmóddal és életkörülményekkel foglalkozó osztályának vezetője elmondta: az elmúlt harminc évben gyökeresen megváltozott az együttélés súlya a párkapcsolatokban. Ma a 20-24 éves partnerkapcsolatban élő nők 46 százaléka választja az élettársi viszonyt, szemben az 1970-es évek elején kimutatott két százalékkal.
Változik a népesség iskolázottsági összetétele is: a férfiaknál és a nőknél egyaránt a 20-24 éves korosztályban a legmagasabb az érettségivel rendelkezők hányada, és nő a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma is, a nők esetében nagyobb mértékben, mint a férfiaknál.
A szegénység és jövedelmi helyzet kapcsán az összefoglalóból kiderül: a szegények körében többségben vannak a négy és több tagú háztartások, s már egy eltartott gyermek is növeli a szegénység kockázatát. Jellemző az is, hogy minél alacsonyabb valakinek az iskolai végzettsége, annál inkább ki van téve a szegénység kockázatának.
Az egészségügyi helyzetről szóló fejezetből többek között kiderül: Magyarországon a posztszocialista országokhoz hasonlóan jóval magasabb a tartósan betegek és fogyatékosak aránya, mint a bővítés előtti Európai Unióban.
