Április 30-ig kell az EU régi tagországainak nyilatkozniuk arról, hogy a következő három évben korlátozzák-e vagy sem a nyolc közép- és kelet-európai új tagállam állampolgárainak munkavállalását. Mint ismert, a bővítés óta Nagy-Britannia, Írország és Svédország nem kívánt élni a maximum 7 éves (2+3+2) átmeneti korlátozás lehetőségével, és lényegében azonnal megnyitotta munkaerőpiacát az új tagok munkavállalói előtt.
A többi régi tagállamnak április 30-ig kell nyilatkoznia szándékairól és eddig három ország – Finnország, Spanyolország és Portugália – jelezte már nyilvánosan (bár a hivatalos döntés még nem született), hogy május 1 után nem kíván élni a korlátozás lehetőségével. A fennmaradó kilenc tagállam közül Ausztria és Németország bizonyosan folytatja a korlátozást, néhány ország azonban komolyan gondolkodik a teljes vagy a részleges liberalizáláson – derül ki a BruxInfo partnerszolgáltatása, az European Information Service áttekintéséből.
Németország: A berlini kormánykoalíció nem hivatalosan arról értesítette a Bizottságot, hogy további három évre élni kíván a korlátozás lehetőségével. Megfigyelők ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy Németország az elmúlt két évben ennek ellenére majdnem 350 ezer munkavállalási engedélyt adott ki, jóllehet ezek 90 százaléka idénymunkára vonatkozó szerződés volt.
Ausztria: Martin Bartenstein osztrák gazdasági és foglalkoztatásügyi miniszter február 20-án nyilvánosan is jelezte, hogy Ausztria nem nyitja meg határait, és további három évig fenntartja a korlátozást. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy mindez nem zárja ki azt, hogy több munkavállalási engedélyt adjanak ki és „a magasan kvalifikált posztokon, illetve a kisebb versennyel szembesülő ágazatokban” részleges piacnyitásra kerüljön sor. A nyolc közép- és kelet-európai új tagállamból majdnem 100 ezren kaptak munkavállalási engedélyt a bővítés óta, 82 százalékuk ideiglenes munkavállalás céljából.
Spanyolország: Több spanyol miniszter (köztük Pedro Solbes pénzügyminiszter) is nyilvánosan jelezte, hogy Madrid nem terjeszti ki a korlátozásokat május elseje után. A hivatalos döntést áprilisban hozza meg a kormány.
Portugália: A kormány korábban bejelentette, hogy közvetlen szomszédjához (Spanyolországhoz) igazítja saját döntését. Fernando Neves európai ügyi államtitkár február 27-én közölte, hogy Portugália nem fog átmeneti intézkedéseket alkalmazni május 1. után.
Finnország: A munkaügyi minisztérium február 10-én megállapodást írt alá a szociális partnerekkel, amely a munkaerőpiac megnyitását ajánlja május elseje után. A megállapodást, amelyet a finn parlamentnek jóvá kell hagynia, a román és a bolgár munkavállalókra is érvényesítenék.
Dánia: Március elsején indult meg a konzultáció a politikai pártok és a szociális partnerek között a témában. A felszólalók többsége az átmeneti intézkedések fenntartását szorgalmazta, miközben a munkavállalási engedélyek kiadásával kapcsolatos procedúra felgyorsítását és megkönnyítését támogatta. Egy dán diplomata szerint az ottani munkaerőpiac a munkavállalási engedély kiadását megelőző munkaerőpiaci vizsgálat hiányában tulajdonképpen már ma is nyitott Dániában.
Belgium: A belga kormány február 24-én úgy döntött, hogy legalábbis egyelőre nem nyitja meg a munkaerőpiacot. A korlátozások ugyanakkor valószínűleg nem fognak három éven át tartani. Egyes szektorok, ahol munkaerőhiány van, gyorsabban megnyílhatnak, és könnyíthetnek a munkavállalás engedélyezésével kapcsolatos szabályokon. Guy Verhofstadt miniszterelnök szerint öt napra rövidülne az engedélyek kiadása. A belga kormány a gazdasági migráció figyelemmel követésére több intézkedést is tervez. Ezek: a bevándorlók nyilvántartásba vétele, a munkaadók felelőssége és visszaélések esetén bírósági eljárások a munkavállalók és a szakszervezetek kezdeményezésére.
Franciaország: Egy minisztériumközi bizottság március 13-án vitatja meg először a témát, ami a nyilvános vita kezdetének számít. Egy, Jacques Chirachoz közelálló kormánytag szerint néhány speciális szektorban, mint az építőipar és az egészségügy, sor kerülhet a piacnyitásra. Nicolas Sarkozy időközben egy szelektív bevándorlási politikát sürgetett, amely könnyebb belépést tenne lehetővé „a potenciállal rendelkezők” számára.
Olaszország: Az olasz kormánynak semmiképpen sem lesz végleges álláspontja a kérdésben az áprilisi parlamenti választások előtt. A kormánykoalícióról úgy tudni, hogy jórészt ellenzi a munkaerőpiac teljes megnyitását, amire ugyanakkor a Romano Prodi vezette balközép több készséget mutathat.
Hollandia: Hollandia a március végi helyközi választások után hozza nyilvánosságra álláspontját. Az EIS szerint a vezető politikai pártok többsége (a marxista szocialista párt és néhány jobboldali párt kivételével) általánosságban támogatja a liberalizáció elvét. Ugyanakkor egy friss internetes felmérés szerint a hollandok 72 százaléka ellenzi a határok megnyitását.
Luxemburg: A kormány három tényező figyelembe vételével hozza meg döntését: a szomszédok hozzáállása, a munkaerőpiac működése és szükségletei, valamint az új tagállamok politikai irányvonala. De a szociális partnerek véleménye is sokat nyom majd a latban. A munkaadók általában pozitívan viszonyulnak a korlátozások feloldásához, a szakszervezetek azonban már sokkal jobban megosztottak a kérdésben.
Görögország: A kormány még nem foglalt állást a kérdésben, de egy görög diplomata emlékeztetett rá, hogy az országban ezt nem tekintik túlzottan érzékeny kérdésnek, hiszen Görögország nem hagyományos célpontja a közép- és kelet-európai munkavállalóknak. Éppen ezért reális lehetőségnek tűnik a korlátozások felszámolása, de legalábbis rövid időn belül történő elhagyása.
