Árpád-kori leletek is előkerültek Seregélyes mellett

 Végeztek a Szent István Király Múzeum régészei a Seregélyest és környékét érintő útépítési munkákat megelőző régészeti feltárással. Számos Árpád-kori és bronzkori leletre bukkantak a szakemberek. A kutatási eredmények szerint ez a vidék a középső kőkorszak óta lakott volt.
2013.05.28. 06:31 |
 Végeztek a Szent István Király Múzeum régészei a Seregélyest és környékét érintő útépítési munkákat megelőző régészeti feltárással. Számos Árpád-kori és bronzkori leletre bukkantak a szakemberek. A kutatási eredmények szerint ez a vidék a középső kőkorszak óta lakott volt.
 
A feltárási területből 70 ezer négyzetméternyi lett végül úgynevezett pozitív feltárt hely, ahol régészeti leleteket is találtak. Értékes leletanyagok kerültek elő az őskortól egészen a legújabb korig. A feltárási eredmények szerint a mai Seregélyes északnyugati környéke már a középső neolitikum időszakában lakott volt. A településtől délre terülhetett el egy nagyobb kiterjedésű, 11–14. századi falu és itt lehetett a középső és kései avar népesség rendszeres temetkezési helye is. A bolygatott sírokat meg is találták a régészek, alig néhány méterre a 62-es főúttól.
 
Hable Tibor ásatásvezető régész, múzeumigazgató-helyettes elmondta, hogy kerámiák, épületek, vermek és árokrendszerek is előkerültek az ásatások során. A Szent István Király Múzeum régészei jelenleg Székesfehérváron és Cecén végeznek feltárásokat.