2. Magyarország

Átlagosan 6.4 cm a hőszigetelés vastagsága Magyarországon

 Az energiaköltségek csökkentése nem csak Magyarországon mozgatja meg a lakosság fantáziáját. A sárszentmihályi Masterplast által végzett felmérésből kitűnik, hogy a régióban élők is egyre inkább képesek költség-, és környezettudatos fejjel gondolkodni, és ennek megfelelően egyre vastagabb szigeteléssel látják el otthonaikat. A szigetelések vastagságában élen járó osztrákok például az elért energia-megtakarítást támogatják.
2010.03.25. 12:00 |
 Az energiaköltségek csökkentése nem csak Magyarországon mozgatja meg a lakosság fantáziáját. A sárszentmihályi Masterplast által végzett felmérésből kitűnik, hogy a régióban élők is egyre inkább képesek költség-, és környezettudatos fejjel gondolkodni, és ennek megfelelően egyre vastagabb szigeteléssel látják el otthonaikat. A szigetelések vastagságában élen járó osztrákok például az elért energia-megtakarítást támogatják.
 
 Ma a környezettudatos országokban az alkalmazott hőszigetelési vastagság a falak esetében 10-12 cm (U = 0,3 – 0,38 W/m2K), tető esetében pedig 20-25 cm (U = 0,2 – 0,25 W/m2K). Környezettudatos országnak nevezhetjük a készülő szabályozásaik alapján Németországot, Ausztriát, Lengyelországot, Csehországot és Szlovákiát is. Magyarországon a 0,45 W/m2K érték is elegendő.
 
„Ahogy nálunk, úgy a velünk szomszédos országokban is már inkább 8 centiméteres homlokzati hőszigetelést alkalmaznak a rekonstrukciók során, sőt egyes országokban, ha nem felújításról, hanem új építésű ingatlanokról beszélünk, akkor már automatikusan a vastagabb szigetelést választják a beruházók.” – mondta Tibor Dávid, a 16 országban leányvállalatot működtető, hazai építőanyag-ipari vállalat, a Masterplast Group vezérigazgatója.
 
 
 
A régióban a legvastagabb átlagos homlokzati hőszigetelés Ausztriában található: 14 centiméter. Az ok azonban nem az Alpokban, vagy a hidegben, hanem a támogatási rendszerben keresendő. Az osztrákok oly mértékben szeretnék csökkenteni energiafüggőségüket, hogy az „A” energetikai besorolással rendelkező, vagy a „passzívház” rendszerben épült (azaz a jelenlegi technológiával elérhető maximális takarékosságot biztosító) épületeket támogatják a legnagyobb mértékben. Ehhez járul még az ottani erős ipari lobbi, amely a helyben gyártott technológia értékesítését helyezi előtérbe.
 
 
Homlokzati hőszigetelések átlagvastagsága a régióban (2009)
Ausztria - 14,0
Szerbia - 6,5
Románia - 6,5
Magyarország - 6,4
Szlovákia - 5,9
Horvátország - 5,3
 
 
 A fenti példán kívül a homlokzati hőszigetelés vastagsága átlagban 5,5-6,5 centiméter között van a régióban. Romániában, és Szerbiában átlag 6,5 centiméter a szigetelés vastagsága, igaz ezen országokban nem igazán jellemző az állami támogatás. Szerbiában például inkább a helyben gyártott termékeket támogatják kedvezményes hitelfelvételi lehetőséggel.
 
 
 Magyarországon az elmúlt egy évben csaknem 20 százalékkal nőtt az alkalmazott homlokzati hőszigetelés vastagsága, és tavaly már elérte a 6,4 centiméter körüli értéket. A folyamat persze nem meglepő, hiszen egy átlagos családi lakóház fűtéshez felhasznált energia mennyisége a tapasztalatok szerint akár 25-33 százalékkal is mérsékelhető a megfelelő vastagságú szigeteléssel. A felmérések szerint a legvékonyabb homlokzati hőszigetelést a horvátok alkalmazzák, az átlag itt 5,3 centiméter. Igaz, a trend itt is a 8 centiméter felé halad, sőt az újépítésű ingatlanok esetében szinte kizárólag 10 centiméter vastagságú homlokzati hőszigetelést rendelnek meg a beruházók.
 
 

Magyarország

Összes

  1. Hétvégi vásárlás adományozással

    Vasárnapig tart az év legnagyobb élelmiszergyűjtő akciója a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szervezésében. Az ország 154 településén 365 áruházban összesen 6500 önkéntes gyűjti majd az adományokat. Székesfehérváron nyolc helyszínen, a kasszák melletti gyűjtőpontokon az Élelmiszerbank zöld mellényt viselő önkéntesei köszönettel fogadják a hűtést nem igénylő, tartós élelmiszereket, édességeket.

    2024.11.16.

  2. Nemzeti konzultáció a magyar érdekek mentén – részvételre kérik a lakosságot

    A válságok korában élünk, egymás után vagy egymással egyidőben jelennek meg súlyos konfliktusok a világban. Ilyen helyzetben fontos a gazdasági semlegesség, valamint az, hogy egyetértési pontokat alakítsunk ki és közösen döntsünk a céljainkról – hívták fel a figyelmet Vargha Tamás és Törő Gábor országgyűlési képviselők közös székesfehérvári sajtótájékoztatójukon. A honatyák a nemzeti konzultáción való részvételre kérték a lakosságot.

    2024.11.15.

  3. A Magyar Jelnyelv Napja

    A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvényt november 9-én fogadták el. E törvény megszületésének jelentőségét elismerve, e nap emlékére november 9. a magyar jelnyelv napja 2017 óta, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének kezdeményezése nyomán.

    2024.11.09.

  4. Nemzeti gyásznap

    November 4-én, a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok egykori bevonulásának 68. évfordulóján országszerte megemlékeznek a forradalom áldozatairól. November 4-én, hétfőn 18.30-kor néma mécsesgyújtás és megemlékezés lesz az Országalmánál. A Nemzeti Gyásznapon az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezik Székesfehérvár.

    2024.11.04.