-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Csütörtökön, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hét órakor.
2024.08.15. -
Tetőzik a Perseida meteorraj
Színes programokkal vár mindenkit ma is a Székesfehérvári Királyi Napok. A fesztiválozás közepette azonban éjszaka érdemes lesz az égre is feltekinteni: tetőzik a Perseida meteorraj, várhatóan most figyelhető majd meg az égbolton a legtöbb hullócsillag.
2024.08.12. -
1100 éve Európában
Székesfehérváron indul az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című kulturális programsorozat: augusztus 10. és 16. között 14 programmal várják az érdeklődőket a kultúrstratégiai intézmények a Székesfehérvári Királyi Napok kísérőrendezvényeként.
2024.08.06. -
Folytatódik a nyári ellenőrzés
Folytatódik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiemelt, nyári ellenőrzése; az eddigi vizsgálatok számos szabálytalanságot tártak fel. A szabályszegők most még többet kockáztatnak. Augusztus 1-jétől ugyanis duplázódott a mulasztási bírság, így akár kétmillió forintos szankcióval is számolhat például az, aki be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, vagy elmulasztja a nyugtaadást.
2024.08.04.
Átlagosan 6.4 cm a hőszigetelés vastagsága Magyarországon
Az energiaköltségek csökkentése nem csak Magyarországon mozgatja meg a lakosság fantáziáját. A sárszentmihályi Masterplast által végzett felmérésből kitűnik, hogy a régióban élők is egyre inkább képesek költség-, és környezettudatos fejjel gondolkodni, és ennek megfelelően egyre vastagabb szigeteléssel látják el otthonaikat. A szigetelések vastagságában élen járó osztrákok például az elért energia-megtakarítást támogatják.
2010.03.25. 12:00 |
Az energiaköltségek csökkentése nem csak Magyarországon mozgatja meg a lakosság fantáziáját. A sárszentmihályi Masterplast által végzett felmérésből kitűnik, hogy a régióban élők is egyre inkább képesek költség-, és környezettudatos fejjel gondolkodni, és ennek megfelelően egyre vastagabb szigeteléssel látják el otthonaikat. A szigetelések vastagságában élen járó osztrákok például az elért energia-megtakarítást támogatják.
Ma a környezettudatos országokban az alkalmazott hőszigetelési vastagság a falak esetében 10-12 cm (U = 0,3 – 0,38 W/m2K), tető esetében pedig 20-25 cm (U = 0,2 – 0,25 W/m2K). Környezettudatos országnak nevezhetjük a készülő szabályozásaik alapján Németországot, Ausztriát, Lengyelországot, Csehországot és Szlovákiát is. Magyarországon a 0,45 W/m2K érték is elegendő. |
„Ahogy nálunk, úgy a velünk szomszédos országokban is már inkább 8 centiméteres homlokzati hőszigetelést alkalmaznak a rekonstrukciók során, sőt egyes országokban, ha nem felújításról, hanem új építésű ingatlanokról beszélünk, akkor már automatikusan a vastagabb szigetelést választják a beruházók.” – mondta Tibor Dávid, a 16 országban leányvállalatot működtető, hazai építőanyag-ipari vállalat, a Masterplast Group vezérigazgatója.
![](/_user/0/Image/000Gergo_2010/marcius/hoszig03.jpg)
A régióban a legvastagabb átlagos homlokzati hőszigetelés Ausztriában található: 14 centiméter. Az ok azonban nem az Alpokban, vagy a hidegben, hanem a támogatási rendszerben keresendő. Az osztrákok oly mértékben szeretnék csökkenteni energiafüggőségüket, hogy az „A” energetikai besorolással rendelkező, vagy a „passzívház” rendszerben épült (azaz a jelenlegi technológiával elérhető maximális takarékosságot biztosító) épületeket támogatják a legnagyobb mértékben. Ehhez járul még az ottani erős ipari lobbi, amely a helyben gyártott technológia értékesítését helyezi előtérbe.
Homlokzati hőszigetelések átlagvastagsága a régióban (2009)
Ausztria - 14,0
Szerbia - 6,5
Románia - 6,5
Magyarország - 6,4
Szlovákia - 5,9
Horvátország - 5,3
A fenti példán kívül a homlokzati hőszigetelés vastagsága átlagban 5,5-6,5 centiméter között van a régióban. Romániában, és Szerbiában átlag 6,5 centiméter a szigetelés vastagsága, igaz ezen országokban nem igazán jellemző az állami támogatás. Szerbiában például inkább a helyben gyártott termékeket támogatják kedvezményes hitelfelvételi lehetőséggel.
![](/_user/0/Image/000Gergo_2010/marcius/hoszig02.jpg)
Magyarországon az elmúlt egy évben csaknem 20 százalékkal nőtt az alkalmazott homlokzati hőszigetelés vastagsága, és tavaly már elérte a 6,4 centiméter körüli értéket. A folyamat persze nem meglepő, hiszen egy átlagos családi lakóház fűtéshez felhasznált energia mennyisége a tapasztalatok szerint akár 25-33 százalékkal is mérsékelhető a megfelelő vastagságú szigeteléssel. A felmérések szerint a legvékonyabb homlokzati hőszigetelést a horvátok alkalmazzák, az átlag itt 5,3 centiméter. Igaz, a trend itt is a 8 centiméter felé halad, sőt az újépítésű ingatlanok esetében szinte kizárólag 10 centiméter vastagságú homlokzati hőszigetelést rendelnek meg a beruházók.