Átláthatóbb támogatásokért kampányolnak az EU-ban - hova jutnak a támogatások?

 Dániát és az Egyesült Királyságot követően Hollandiában is kampány indult annak érdekében, hogy az uniós mezőgazdasági támogatások felhasználása átláthatóbb legyen. 

 Mindeddig titok fedte, hogy a közös mezőgazdasági politikából (CAP) származó összegeket hol és hogyan költik el, mígnem 2004 közepén Dánia nyilvánosságra hozta a támogatásokban részesülők jegyzékét. Az adatok szerint a dán arisztokrácia egy része is bőkezű támogatáshoz jutott, így például Joachim herceg is. Támogatást kapott Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos férje is. Holland és francia farmjai működtetéséhez Cees Veerman holland agrárminiszter is mintegy 190 ezer eurós EU-támogatásban részesült. (A holland támogatások megoszlását szeptemberig hozzák nyilvánosságra.)

 Nagy Britanniában nemrégiben derült fény arra, hogy a pénzek elosztásakor méltánytalanul előnyben részesítették a nagyvállalkozókat és az arisztokráciát - tavaly több gazdag földtulajdonos akár félmillió fontra emelkedő összeget is kézhez kapott.

Észak igen, dél nem

 Tovább növeli a gazdag és szegény régiók közötti egyenlőtlenséget a közös mezőgazdasági politika - derült ki egy friss felmérésből. A tanulmány rávilágít, hogy a CAP nemrég végrehajtott reformja dacára a gazdag németországi, brit, francia és holland övezetek sokkal nagyobb támogatáshoz jutnak, mint a dél- és kelet-európaiak.

 A mezőgazdasági támogatások mintegy 80 százaléka gabonára, marhahúsra és tejtermékekre megy, ezeket többnyire észak-európai termelők állítják elő, ezzel szemben kevesebb pénz jut például az olívaolajra és a borra, amelyek előállítása főként Európa déli részére jellemző, írja a Financial Times.

Francia ellenállás

 A felmérés és az elosztás "leleplezését" célzó kezdeményezés tetézi a mezőgazdasági költekezés körül kialakult ideológiai vitát: Brüsszelben felvetődött, hogy az EU-nak ahelyett, hogy annyit költene a termelők támogatására, sokkal inkább a gazdasági növekedést kellene elősegítenie, így például a kutatást és fejlesztést.

 Ez az ideológiai vita áll az új uniós költségvetésről értekező júniusi csúcsértekezlet csődje hátterében. Nagy Britannia és Svédország reformot sürget, míg a CAP-alapok egyik legnagyobb kedvezményezettje, Franciaország azért küzd, hogy 2013-ig semmiféle változás ne történjen. A költségvetés kérdése mindmáig megoldatlan, az ügyben a jövő év elején terveznek újabb egyeztetéseket.