Három helyszínen emlékezett meg az 1938-as fehérvári vitézavatásról a Történelmi Vitézi Rend. Elsőként a Nemzeti Emlékhelyen, az 1938 május 22-i vitézavatás helyszínén tisztelegtek a rend tagjai, majd emléktáblát avattak az Oskola utca Ady Endre utca kereszteződésben található Magyar Vitéz szobornál és a Szekfű Gyula utcában, a hajdani Vitézi Székház falán is.
A Történelmi Vitézi Rend tagjai elsőként az 1938 május 22-i vitézavatás helyszínét keresték fel. A Nemzeti Emlékhelyen megtartott ünnepségen Vitéz Erdélyi Takács István református lelkész felidézte, hogy az 1920-ban létrehozott Horthy Miklós kormányzó által alapított vitézi rend olyan személyeket avatott tagjaivá, akik harcokban, vagy esetleg egyéb módon tűntek ki a magyar nemzet szolgálatában. Kiemelte, hogy a vizéti rend első tagjai olyan, zömmel kétkezi foglalkozású emberek voltak, akik a hazájuk védelméért kaptak vitézséget. Az ünnepségen Horváth Imre atya áldotta meg a résztvevőket.
Ezt követően a rend tagjai az Oskola utca - Ady Endre utca kereszteződésében található Magyar Vitéz szobrához vonultak, ahol emléktáblát avattak a 38-as események tiszteletére. A szobornál Vitéz Hunyadi László főkapitány arra emlékeztette a résztvevőket, hogy a fiatalok nevelése, az értékek átadása a legfontosabb feladat, hiszen csak a segítségükkel lehet egy olyan országot kell talpraállítani, amely „nem ismerhette meg a múltját, és történelmi értékeit.” Az emléktábla avatáson vitéz László Tibor Fejér megyei székkapitány kiemelte, a szobor példát ad a vitézi rend tagjai számára, „miként kell állni a vártán, egyenes derékkal és gerinccel vállalni a feladatokat, mert a vitézi rend történelmi hagyománya éppen az ilyen kiállás.”
Az emléktábla avatást követően a a Szekfű Gyula utcában, a hajdani Vitézi Székháznál folytatódott a megemlékezés. László Tibor Fejér megyei székkapitány az egykor székháznál arra hívta fel a figyelmet, hogy a vitézi ház egy eszmének, a vitézségnek állít hajlékot, melyre büszke az ember, a család és a közösség. „A Szentírásban olvashatjuk a felhívást, hogy legyetek Jézus Krisztus jó vitézei. Ez azokra a jellemvonásokra helyezi a hangsúlyt, melyeket nem lehet az emberi helytállás példatárából kivenni, elhanyagolni. E példatár olyan események sorát rejti, melyet minden ember a lelke mélyén hordoz és helyesnek ítél.” - tette hozzá a Fejér megyei székkapitány.
A székháznál tartott avatási ünnepségen Dr. Demeter Zsófia történész tartott történelmi visszaemlékezést. Kiemelte, hogy 1938. május 22-én volt a jubileumi év első országos jelentőségű székesfehérvári eseménye, mert a Margit-szigeten szokásos vitézavatásra Szent István városában, a frissen feltárt és kialakított Romkertben került sor. A nap eseményeit felidézve elmondta, hogy a kormányzói pár és kísérete a Turán különvonaton 10 órakor érkezett meg Székesfehérvárra, ahol Csitáry Emil polgármester köszöntötte őket. A vitézavatáson Imrédy Béla miniszterelnök, az első számú vitézjelölt, Teleki Pál kultuszminiszter és több más miniszteriális úr fogadta a vendégeket a Romkertnél. A díszemelvényen foglalt József főherceg, tábornagy és fia, József Ferenc főherceg is. A Romkertben 1903 új vitézt avattak 1938 május 22-én. Aznap tették le a vitézi székház alapkövét is, a Fejér-, Veszprém-, Esztergom-, Komárom és Moson megyei vitézek székházának építéséhez Székesfehérvár és Fejér megye adományával járult hozzá. Schmidl Ferenc tervei szerint hamarosan felépült Vitézi Székház nagytermét Aba Novák Vilmos által készített falfestmény díszítette. 1938 május 22-én került sor a Fehérvári iskolahét keretében rendezett tanügyi kiállításra is, s ezzel nyílt meg az új Szent István Központi Elemi Iskola, a Széna Téri Iskola. Az első 24 tantermes fehérvári iskola a Széna téren létesült, itt adták át a Hóman Bálint minisztersége alatt épült ezredik tantermet.
Cser-Palkovics András polgármester az emléktábla avatáson a 2013-as Szent István Emlékév alapgondolatásról beszélt, mely szerint emlékeztetni kell a fehérváriakat és a magyarokat arra, hogy a nemzet történelmi fővárosa Székesfehérvár. „Az idei Szent István Emlékév akkor lehet teljes, ha nem állítjuk azt, hogy ez az emlékév lehet olyan, mint az 1938-as volt. A felelősségre szerettük volna felhívni a figyelmet, a saját, közös felelősségünkre, amivel tartozik a nemzetének az, aki fehérvári polgárnak vallhatta, vallhatja, vagy a jövőben vallhatja magát.” - tette hozzá, majd a legközelebbi célokról is beszélt. „2022 és 2038 két kerek évforduló, olyan évfordulók, amikre el kellett kezdeni felkészülni 2010-ben, amikor döntést hoztunk az idei emlékév megrendezéséről.” - mondta el Székesfehérvár polgármestere.
