-
Átvette a kinevezést
Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Dr. Bakos Gábort bízta meg a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatói feladatainak ellátásával. A megbízási díszokiratot ünnepi állománygyűlés keretében vette át az új főigazgató Dr. Rétvári Bence miniszterhelyettestől, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárától, a Szent György Kórház Romhányi Auditóriumában.
2024.07.17. -
A 17-esekre emlékeznek
A Magyar Királyi Székesfehérvári 17. Honvéd Gyalogezred tiszteletére Székesfehérvár minden évben az ezred napján, július 18-án szervez megemlékezést a Zichy ligetben. A katonai tiszteletadással zajló eseményen az emlékező beszédet követően koszorúzásra kerül sor.
2024.07.17. -
Felajánlások a mentőknek
Különböző hasznos, a mindennapi munkát elősegítő és komfortosabbá tevő eszközökkel gazdagodtak a velencei mentőállomás dolgozói. A felajánlás a JóPont Alapítványtól érkezett, akik minden alkalommal igyekeznek más és más szervezetet támogatni.
2024.07.17. -
Átvette kinevezését
Bakos Gábort bízta meg a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatói feladatainak ellátásával Pintér Sándor belügyminiszter. A megbízási díszokiratot ünnepi állománygyűlés keretében vette át az új főigazgató.
2024.07.17.
Az emlékezet kötelesség - kegyeleti út Székesfehérvárról Auschwitzba
![Az emlékezet kötelesség - kegyeleti út Székesfehérvárról Auschwitzba](/_upload/images/news/58442/auschwitz04.jpg)
Székesfehérvárról 1944. június 14-én indultak a vagonok az auschwitzi haláltáborba Dr. Hirschler Pállal a város tudós rabbijával együtt. Székesfehérvár polgármestere a február 14-i közgyűlésen kezdeményezte, hogy március elején a város közössége nevében a gyalázat helyén hajthassanak fejet emlékük előtt.
A tettek megmaradnak - Dr. Gergely Anna által jegyzett történelmi háttér Csitáry G. Emil Székesfehérvár kiemelkedő polgármestere és Dr. Láng Dezső székesfehérvári orvos visszaemlékezéseivel - LETÖLTHETŐ (.doc)
A vészkorszakban a kiűzetésre és halálra ítélt embereket Székesfehérváron is a „gettógyűjtőházakba” zárták, majd 1944. június 6-án a város peremére, a vasútállomás melletti Szabó-téglagyárba hurcolták. A téglagyárban 1944. június 10-e és 13-a között semmilyen élelmezés nem volt és már itt többen öngyilkosságot követtek el. A megyéből összegyűjtött 2743 ember végső elszállítására június 14-én került sor. A hitközségi feljegyzések azonban 2866 személy kiszállítását rögzítették, akik közül 1850 székesfehérvári lakos volt.
![Auswitzban emlékezett a mártírokra Fehérvár polgármestere](/_upload/images/medialibrary/58443/kegyeleti ut2020 37.jpg)
Az üldöztetések következtében a zsidó túlélők száma Fehérvár lakosságának töredékét, mindössze 0,6 százalékát tette ki: 131-en vergődtek vissza a koncentrációs táborokból, 119-en pedig a munkaszolgálatból.
Székesfehérváron a Városházára is kikerült a fekete zászló, emlékeztetve arra, hogy több ezer megyei és fehérvári zsidó polgárt hurcoltak haláltáborokba.
Auschwitz-Birkenau: az emberi kegyetlenség, a brutalitás, a gyűlölet, a gyalázat, a kíméletlen embertelenség helye és szimbóluma – mondta Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere. „Megrázó élmény volt látni a helyet, ahova a város gettójából vagonokba zárva hurcolták a fehérváriakat is, ahol szenvedtek, meggyalázták őket emberi mivoltukban és ahol elpusztították őket. A mi városunk polgárait is, székesfehérvári embereket, egész családokat kisgyermekektől a nagyszülőkig. Fontosnak tartottam, hogy Auscwitz felszabadításának 75. évfordulóján, a város teljes közössége nevében ezen a megrázó helyen hajtsak fejet emlékük előtt. Az emlékezés virágainak és az otthonról, a holokauszt áldozatainak emlékművétől hozott köveknek az elhelyezése kifejezése annak, hogy a veszteség az egyént, a családokat, de a városunk egészét is érte. A személyes jelenlét pedig kifejezése, annak, hogy az áldozatok emlékét nem felejtjük, de annak is, hogy ilyen soha többé nem történhet a világban. Nyugodjanak békében!”
A XI. Izraelita Községkerület (Fejér- és Veszprém megye) rabbikara egyetlen kivétellel mártírhalált halt a holokausztban. Emléküket kegyelettel őrizzük: dr. Hirschler Pál, dr. Boros István, Mermelstein Mór, dr. Citron Zoltán (Székesfehérvár), dr. Frenkel Ernő (Bicske), dr. Grün Albert (Ercsi), dr. Weisz Lajos (Mór), dr. Róth Sándor (Sárbogárd), dr. Deutsch Gábor (Devecser- Veszprém megye), dr. Kun Lajos (Veszrém), dr.Singer Leó (Várpalota). Igaz papi lélekkel éltek és szilárdan álltak őrhelyükön a tanítás és a nevelés szolgálatában és elkísérték közösségüket a halálba – emlékeztetett Dr. Gergely Anna történész. „Legyen áldás a mártírok szent emlékén! Híveivel együtt hurcolták el, dr. Fisch Henrik kápolnásnyéki rabbit, aki egyetlen rabbiként tért vissza a XI. Községkerületbe 1945-ben. Egyetlen képviselője volt a hajdan virágzó községkerület rabbitanácsának, aki beszámolhatott a lágerekről, paptársai elpusztításáról.”
Magyarországon az 1941-es népszámlálás 725 ezer izraelitát mutatott ki a revíziós lépések után megnövekedett területű országban. A magyar zsidóság veszteségeit a források hiányossága, bizonytalansága miatt csak nagyságrendileg lehet becsülni. A felszabadulás után megjelent szakmunkák a magyar zsidóság 600.000 fős emberveszteségéről írnak, míg az újabb kutatások 450 - 500 ezerre teszik az áldozatok számát.