2. EU

Az EP nem szavazna meg a jelenleginél alacsonyabb költségvetést 

 Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke kijelentette, az EP nem szavazza meg a következő pénzügyi ciklusra a jelenleginél alacsonyabb költségvetést. Az elnök szerint elfogadhatatlan, hogy a kibővült unió kevesebb pénzből gazdálkodjon. A nemzeti parlamentek és az Európai Parlament (EP) együttműködéséről, az alkotmányos szerződés ratifikációjáról, valamint az unió 2007-2013-as időszakra vonatkozó költségvetéséről cserélt eszmét Szili Katalin házelnök és Josep Borrell, az EP elnöke csütörtökön Budapesten, az Országházban.

2005.05.09. 06:45 |

 Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke kijelentette, az EP nem szavazza meg a következő pénzügyi ciklusra a jelenleginél alacsonyabb költségvetést. Az elnök szerint elfogadhatatlan, hogy a kibővült unió kevesebb pénzből gazdálkodjon. A nemzeti parlamentek és az Európai Parlament (EP) együttműködéséről, az alkotmányos szerződés ratifikációjáról, valamint az unió 2007-2013-as időszakra vonatkozó költségvetéséről cserélt eszmét Szili Katalin házelnök és Josep Borrell, az EP elnöke csütörtökön Budapesten, az Országházban.

 Szili Katalin a találkozót követő sajtótájékoztatón elmondta: üdvözölte az EP álláspontját, amely szerint a következő költségvetési időszakban nem csökkenhet az unió büdzséje. Az erről szóló vita elhúzódása esetén jónak tartaná egy tematikus párbeszéd lefolytatását az ügyben a nemzeti parlamentek és az EP között. 
Nem lehet több Európát több európai számára kevesebb pénzből kialakítani - szögezte le álláspontját Josep Borrell, hozzátéve: az EP hallatni fogja a szavát annak érdekében, hogy a pénzhiány ne eredményezhesse fontos európai politikák meghiúsulását. 

 Az EP jóváhagyása nélkül nem lehet életbe léptetni a következő költségvetést. Borrell közölte, a testület nem fogja jóváhagyni azt a több ország részéről felvetett javaslatot, amely szerint csak egy százalékkal növelnék hozzájárulásukat. 

Mindenképpen folytatni kell az alkotmányozási folyamatot 

 Josep Borrell az alkotmányos szerződés ratifikációs folyamatával összefüggésben elismerte, hogy egyes országokban - például Franciaországban - éles vita folyik a kérdésről. Arra a kérdésre, hogy a folyamat elakadása esetén milyen stratégiát követ majd az EP, az elnök leszögezte, nincs B-terv, és ha egy ország esetleg nemet mondana, akkor is folytatni kell a folyamatot, mert az csak egy ország véleménye a 25-ből, akármennyire nagy és jelentős országról van is szó. Josep Borrell úgy ítélte meg, hogy az európai alkotmány hatálybalépésével megnő az EP szerepe, és felértékelődik az interparlamentáris kapcsolatok erősödése.

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.