Az eső ellenére is sokan szegődtek Székesfehérvár zsidó emlékeinek nyomába

„A fehérvári zsidóság története a XIII. századig nyúlik vissza. A középkori Fehérváron az ország egyik legtekintélyesebb zsidó közössége élt, akiket IV. Béla király kiváltságokkal jutalmazott. A korabeli Fehérváron zarándok,-és kereskedelmi útvonalak futottak össze, virágzó várost hozva létre, mely azonban a török kor alatt és után elnéptelenedett. A XVIII. századig nincs nyoma annak, hogy zsidó lakosság élt volna a városban.” - vezette fel a vasárnapi történelmi sétát Gergely Anna, muzeológus, történész aki kiemelte: „kiindulási pontunk megszentelt hely, az egykori zsinagóga épülete állt itt, gyönyörű neoromán stílusú templom volt, mór arabeszkekkel díszítve.”

Történelmi séta Fehérvár zsidó emlékeinek nyomában

A séta következő állmása Goldziher Ignác emléktáblája volt. Az épületben született Goldziher Ignác, nyelvész, orientalista, kultúrtörténész, az iszlám kiváló ismerője. „Budapesten, Lipcsében, Leydenben, Berlinben végezte tanulmányait, az arab és a héber kultúrát kutatta.” - emelte ki Gergely Anna, a séta vezetője.

1842-ben zsidó hitközség alakult Fehérváron, 1944 őszén iskolát indítottak, amely 1892-ben új épületet kapott, 1925-ben pedig felvette Goldziher Ignác nevét.