Az EU alkotmánya „tipikus európai dokumentum”

 Az európai lapok nagy terjedelemben foglalkoznak a múlt heti brüsszeli Európai Uniós csúcstalálkozóval és az ott elfogadott alkotmánnyal. Az egyik országos napilap összefoglalót jelentetett meg a nagyobb európai újságoknak az új EU alkotmánnyal kapcsolatos cikkeiből:

 A német SUEDDEUTSCHE ZEITUNG például azt fejtegeti, hogy az új alaptörvény a legkevesebb, amire az egyesült Európa jövőjének szüksége van. A lap hozzáteszi, hogy az alkotmány minden bizonnyal jobb, mint az előző status quo volt, ami – mint a lap írja – Európa számára a lassú halált jelentette volna.
 
 A szintén német FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEITUNG szerint túl korai még eldönteni, hogy az egyezmény megérdemli-e a „történelmi” jelzőt. A napilap azon sajnálkozik, hogy próbálkozás sem történt a szöveg tömörítésére, ezért az szerinte „ormótlan”, „szószátyár” és „egyes részein érthetetlen”. Tipikus európai dokumentum ez – vélekedik a lap – ami azt jelenti, hogy valószínűleg aligha akad olyan „átlag európai” aki valaha is elolvassa, vagy kiváltképp szeretni fogja.

 Az osztrák DER STANDARD álláspontja az, hogy bár az alkotmány előrelépést jelent, de nagy sikert nem. Az alkotmányos szerződéssel – jegyzi meg – a kibővített Európa megteremti magának az európai demokrácia alapjait és a szövetséges államok fölé a garantált alapjogok ernyőjét helyezi.

 A szintén osztrák DIE PRESSE Európa utolsó esélyének nevezi az alkotmányt. Ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy remélhetőleg a csúcstalálkozón tapasztalt közösségi szellem nem esik majd áldozatául Tony Blair brit kormányfő népszavazási taktikázásának.

 A brit lapok is széles terjedelemben foglalkoznak az Európai Uniós alkotmánnyal. A THE INDEPENDENT például „Valóság és mítosz harca” című cikkében megpróbálja cáfolni az utóbbi hónapokban elterjedt, az alkotmánnyal kapcsolatos téveszméket, többek között az ellenzők által gyakran hangoztatott véleményt, miszerint az alaptörvény aláírásával a kormány az ezeréves brit függetlenségről mond le.

 A FINANCIAL TIMES ugyanakkor arról ír, hogy Tony Blair brit miniszterelnök már a hétvégén megkezdte belpolitikai kampányát az új alkotmány elfogadtatásáért, ugyanakkor a lap úgy tudja, hogy 2006 tavasza előtt aligha kerül sor a népszavazásra.

 Hasonlóképpen értesült a THE TIMES is. A lap ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a referendum halogatása azzal a veszéllyel járhat a kormányzatra nézve, hogy – csakúgy, mint az euró esetében – az euroszkeptikusok megerősíthetik az alkotmányt ellenző nézeteket.

 Az orosz NOVAYA GAZETA megjegyzi, hogy az alaptörvény elfogadására pontosan 189 évvel a waterloo-i csata után került sor és jelentősége is hasonlóan korszakos. A lap ugyanakkor annak a véleményének ad hangot, hogy mind a tárgyalások folyamata, mind a végeredmény bebizonyította: Európa két táborra oszlott. Az egyik táborban a gyorsan haladók, az államok és népek szövetségében hívők, a másikban az Európai Uniót a szuverén államok szövetségének megálmodók találhatók.

 A francia LE MONDE elsősorban a sikertelen elnökválasztáson elmélkedik. A lap szerint az, hogy nem sikerült megegyezni az Európai Bizottság új elnökének személyében, azt jelzi, hogy az Unió egységével komoly problémák vannak, ami cselekvési képességét is nagyban befolyásolja.