-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Az EU-ban be is tartatják a munkavédelmi szabályokat
A magyar munkavédelmi szabályozás már évek óta EU-konform, ám a gyakorlatban ott sokkal szigorúbban veszik és szankcionálják a hiányosságokat. Erről Békés András, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke beszélt egy pénteki konferencián.
A magyar munkavédelmi szabályozás már évek óta EU-konform, ám a gyakorlatban ott sokkal szigorúbban veszik és szankcionálják a hiányosságokat. Erről Békés András, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke beszélt egy pénteki konferencián.
Az Európai Unióban hosszú évtizedek után a közelmúltban újra bevezették a munkahelyi egészségbiztosítást, és a munkáltatóknak az adott munkahelyi kockázatok alapján differenciáltan kell befizetniük a társadalombiztosítási járulékot - mondta Békés András. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnöke szerint ennek bevezetése Magyarországon nagyon lassan halad, pedig ezzel a munkáltatókat közvetlenül gazdaságilag is érdekeltté lehetne tenni a munkavédelmi beruházásokban és a szabályok betartatásában.
Magyarországon a gondot az okozza, hogy a társadalombiztosítás rendszerében bármilyen változtatás hosszú folyamat eredménye. A munkahelyi egészségbiztosítás befizetéseit elkülönítenék egy külön kasszába, és erre egy külön biztosítási ág is alakulna.
Az OMMF elnöke közölte: a magyar munkaeszközök átlagos életkora 15 év, 30 százaléka veszélyes, karbantartásuk hiányos. Problémát okoz a munkavédelmi ismeretek hiánya is. Felhívta a figyelmet arra a folyamatra, hogy a magyarországi infláció csökkenésével egyenes arányban emelkedtek a termelő beruházások, és ezzel együtt járt a munkahelyi balesetek arányának növekedése is.
Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés megfogalmazott négy munkavédelmi alapelvet. Ezek közül kiemelte a fenntartható fejlődés elvét, ami azt jelenti, hogy a gazdaság csak olyan mértékben fejlődhet, amely nem károsítja túlzottan az élőmunkaerőt. Meggyőződése szerint a munkavédelmi állami információs rendszer széles körű kialakítása és a munkavédelmi ismeretek munkáltatók részére átadása jelentős javulást hozhatna a munkahelyi balesetek csökkenésében.
A múlt évben létrehozott munkavédelmi információs szolgálat három ingyenesen hívható telefonvonalára tavaly háromezer hívást kaptak - mondta az OMMF elnöke. Véleménye szerint a munkavédelmi kutatás-fejlesztést államilag nagyobb mértékben kellene támogatni, és szükség lenne a munkavédelmi feladatok tárcánkénti költségvetési elkülönítésére is.