Heinrich Péter a a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht ügyvezetője, a 90-es évek elejétől foglalkozik vállalkozás- és területfejlesztéssel. Természetes számára a partnerség elve és nem ajándékként tekint egy nyertes pályázatra, hanem munkaként. Szükség is van erre a szemléletmódra az EU-s pályázatoknál, hiszen minden határidőt és a költségvetés tervezetet is pontosan kell tartani.
A pályázatoknál már három éve olyan kritériumoknak kell megfelelni, mint az EU-s pályázatoknál, így nem érheti meglepetés sem a vállalkozói, sem pedig az önkormányzati szektort.
A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségnek mennyiben változik, változhat meg a feladata az EU csatlakozás után?
Az ügynökség eddig is és ezután is területfejlesztési feladatokkal: tervezői, régió fejlesztési feladatokkal foglalkozik. Eddig főleg magyar kormányzati pénzeknél működtünk közre ahhoz, hogy ez eljusson a kedvezményezettig. Jelenleg van kormányzati pénz is, de februártól működik a Regionális Operatív Program -ezzel uniós pályázati pénzeket is kezelünk.
A pályázatírásban ugyan nem veszünk részt, de abban nagy feladatunk van, hogy tájékoztassuk a lehetséges pályázókat, hogyan, mire lehet pályázni és ezt hova kell benyújtani. A Regionális Operatív Programban, mi egy közreműködői szerepkört vállalunk. Hozzánk kell benyújtani a pályázatokat (Székesfehérvár 8000, Rákóczi u. 25.) ezeknek a regisztrálását, befogadását mi végezzük. Az előbírálatot, pontozást mi végezzük külső szakértők bevonásával. Együtt dolgozunk például a Regionális Turisztikai Irodával, vagy a városközpont felújításra vonatkozó pályázatoknál a regionális főépítésszel. Amikor az elbírálás megtörtént, akkor a pontszámokkal, véleményekkel együtt küldjük tovább az irányító hatósághoz, a Területfejlesztési Hivatalhoz. Ez egy elég erősen szabályozott, sok adminisztrációval rendelkező rendszer.
Pályázatírások terén már van tapasztalat, azonban néha már-már közheylként kezeljük a dolgot, hogy az EU-s pályázatoknak megfelelni nagyon nehéz, mert olyan követelményeket fogalmaznak meg, amik nehezen teljesíthetőek, de kénytelenek a vállalkozók ehhez idomulni...
A területfejlesztési témákban benyújtandó EU-s pályázat megírása és benyújtása nem nehezebb, mint a kormányzati pénzek ilyen fajta elérése. Erre azelmúlt három évben nagyon odafigyeltünk, hogy a felkészítés hatékony legyen. Már uniós szigorúságú pályázatokat írtunk ki és bíráltunk el. Biztosan állítható, hogy a közép-Dunántúlon jó a pályázatírási tudás, semmiben nem különbözik a benyújtandó pályázatok követelményrendszere az előző három évben kiírt pályázatoktól.
Abban különbözik azonban, hogy itt már minden szót, minden vállalást nagyon komolyan kell venni, hiszen a leírtakat végre is kell hajtani. Ebben lesz szerintem a legnagyobb nehézség, hiszen a határidőket napra kell tartani, a benyújtott előköltségvetést is fillérre be kell tartani és az elvégzendő munkát minden egyes mozzanatában be kell tartani. Eddig is ezt kellett azonban, de a helyi döntéseket érthető indokkal lehetett esetleg befolyásolni, mert a pályázón kívüli okok miatt késett egy munkának az elvégzése. Itt most már a döntés nem a régióban születik, hanem egy központi helyen és ezt ellenőrzi Brüsszel és az illetékes szakminisztériumok. Nem azt mondom, hogy nem lehet esetleg halasztást kapni, de ennek nagyon kicsi az esélye. Csak arra bíztatunk mindenkit, ha pályázatírásra adja a fejét, hogy gondolja komolyan, mert az "Úristen megnyertük" hatás itt komolyan érvényesül, ugyanis amit vállaltunk azt végre kell hajtani.
Jelenleg milyen pályázatok vannak, hiszen sokan azthiszik, hogy csak a nagyoknak kedveznek az uniós kiírások?
Dömping van, mert vannak a magyar kormányzati pályázatok és ezek "ablakai" is nyitva vannak még. Gyakorlatilag néhány hete nyitottak a TRFC-k (Területfejlesztési célelőirányzat pályázatok). Most kötjük meg a szerződéseket nyolc minisztériummal.
Februártól nyitottak az EU pályázatok is, itt számunkra 66 fajta ablak nyitott. Gazdasági versenyképesség, humán erőforrás-, infrastruktúra fejlesztés, mondhatni rengeteg fajta pályázat van, igen széles a paletta.
Mik azok a programok amiket leginkább támogat az EU?
Ha egyszerűen akarok fogalmazni, akkor azt, ami a közösségnek is szükséges. Azokat, amivel a biztonság növekszik -ez alatt mi a környezetvédelmet is értjük. Az előbb említett humán erőforrás és infrastruktúra fejlesztés, gazdasági felzárkóztatás mellett a környezetvédelem. Ez a négy téma kell az uniónak és kell Magyarországnak. Erre van társfinanszírozás.Ez utóbbit szeretném kihangsúlyozni, mert sokszor rosszul értelmezünk: nem Brüsszel, nem az unió finanszíroz minket, ők csak "társfinanszírozza" a célokat és egyúttal rá is kényszeríti a fejlődésre az országot. A fejlesztéseknek közel 50%át finanszírozza az unió. Ha a Regionális Operatív Pogramot nézem, akkor pedig a turisztikai vonzerőhöz tartozó szolgáltatásokat, a közlekedésfejlesztésben az alsóbb rendű utak fejlesztését és a városkozpont-fejlesztésben, pedig az elhagyott épületek felújítását, amik a turisztikai vonzerőt növelik. A laktanyák felújítását is támogatjuk és az általános és óvodai oktatást, ezek felújítását, illetve van egy harmadik nagy csoport, ami a szociális, civil szférát érinti. Számukra munkahely-teremtési lehetőségeket és oktatást, képzést ajánlunk.
Elhangzott, hogy "elhagyott épületek felújítása". Elképzelhető, hogy Székesfehérvár ennek segítségével képes felújítani a Hiemer házat?
Igen, és nagyon remélem, hogy készül ez a pályázat -megjegyzem, hogy hallottam már róla. Szeretném nagyon, hogy végre benyújtásra kerüljön.
Szeretném hozzátenni, hogy minden pályázati pénz ebben a rendszerben vissza nem térítendő és az önkormányzatok számára többségében 10%-os önrész biztosítását igényli. Ezt készpénzben, amit nem lehet tulajdonban biztosítani. Azthiszem az arány a 10:90 elég jónak nevezhető.
Alapelv az is, az EU-ban, hogy a különálló, egymástól gazdasági fejlettségben eltérő régióknál a felzárkóztatás fontos szerepet kap. Magyarországon hogyan alakulhat az ország ÉK-i és NY-i régióiban a támogatás megoszlása?
A pályázatok elbírálásában ez nincs hatással, hiszen itt ugyanolyan jó pályázatok születnek, mint az ország más vidékein, azonban a régiók között felhasználható összes forrást az egy ún. allokációs képlet alapján (ezt az Országgyűlés hagyta jóvá 2001-ben) előre szétosztják. Mondható, hogy az összes támogatási keret, ami 831 milliárd forint annak a 11,9%-a kerülhet a mi régiónkban. Ez csak a Regionális Operatív Programra vonatkozik. Abban reménykedünk, hogy a Közép-Dunántúli Régió vállalkozásai és önkormányzatai, ha jól dolgoznak és több pályázat kerül benyújtásra a keretnél, akkor van arra lehetőség, hogy a program közepén, 2005 második felében az ún. felülvizsgáló bizottság olyan döntést hoz, amivel a mi régiónk számára több pénzt biztosít. Természetesen ez csak akkor lehetséges, ha az ország K-i felében kevesebb a pályázat. Nálunk erre van akarat és egészséges verseny van, lesz a régiók között.
Ön a 90-es évek eleje óta dolgozik területfejlesztéssel, pályázatokkal, hogyan érintette az EU csatlakozás abból a szempontból, hogy ez egy "élesben" való munka kezdete?
Először a vállalkozásvejlesztés területén dolgoztunk, ipari parkok fejlesztésében voltunk benne, aztán kistérségeknek a fejlesztésével foglalkoztunk ezután a megyében és a régióban dolgoztunk. Már korábban ki kellett tekintenünk az uniós folyamatokra. A május elsejei csatlakozás olyan nagy változásokat nem jelent a mi munkánkban, dacára annak, hogy természetesen a dolgok felpörögtek azóta, mert a külkapcsolataink rendkívül élénkek. Egyfajta pezsgés, kapcsolati rendszer felpörgetése elindult és mi is megpróbálunk még nagyobb odaadással dolgozni, illetve tanulni. A fő cél az, hogy a régiónknak a gazdaságát, tudását, pozícióját fejlesszük -ez nem változott a csatlakozással, legfeljebb a lehetőségeink változtak .
A Közép Dunántúli Régiónak nem csak a Dunántúlon, hanem az EU-ban is jelentős szerepet kell betölteni. Ezt például a határon túlnyúló kapcsolatoikkal lehet elősegíteni. Nekünk ugye a szlovákiai Nyitrai régió a legelső kapcsolat, de már harmadik éve testvérkapcsolatunk van a Velencei régióval, jó az együttműködésünk a Brandenburgi régióval és a Manchasteriekkel. Azért a kapcsolat, hogy a közép-Dunántúl számára minél több üzletet befektetést tudjunk hozni. Elmondjuk, hogy milyen fejlesztési lehetőségeink vannak és nyilván elgondolkozik a partnetr azon, hogy érdemes e ide befektetni.
Szoktuk emlegetni a portugál modellt és hasonlítjuk az ország várható fejlődését ehhez, lehet e reálisan a való életben is összevetni a két országot?
Azt mondom, hogy nem a számokban kellene összevetni magunkat, mert az tényleg nagyon nehéz. Azokat a cselekvéseket, azokat az intézkedéseket kellene átvenni ami már kipróbált, ez azt jelenti, hogy a gondolkodásukat az ottani embereknek hogyan sikerült átfordítani, hogy sikerült megvalósítani a partnerség szemléletét. Ez utóbbi őszintén szólva távol áll tőlünk. A centralizált országvezetésből hogyan lehet decentralizálttá válni. Nagyon szeretném, ha az új területfejlesztési törvény elfogadását követően, aminek ez a célja a kistérségek például egy hivatalos dologgá, kistérségi tanácsokká tudnak válni. Így mindenki önmaga tud komoly pályázati pénzeket nyerni és maga tudja helyben meghozni azokat a döntéseket, hogy ezt a pénzt helyben kinek osztja szét.
A másik oldalon a regionális döntésrendszer is meg tudna erősödni. Látom azt, hogy a helyben meglévő aktivitás egy régióban mennyire tudja segíteni a jó döntések kialakulását.Közelebb lehet vinni a döntéseket az emberekhez, amivel a bizalmat, érdeklődést is növelni lehet. Remélem, hogy a vitákat követően a törvényt minél előbb jóváhagyják azért is, hogy ez a rendszer tovább tudjon fejlődni.
