Az EU bővítése mellett érveltek Közép-Európa államfői

 Nincs alternatívája a térségbeli országok európai felzárkóztatásának - hangsúlyozta Sólyom László köztársasági elnök a közép-európai államfők zágrábi csúcstalálkozóján. A résztvevők üdvözölték Horvátország uniós csatlakozási tárgyalásainak kezdetét. 

 Egyöntetűen hitet tettek az Európai Unió (EU) bővítésének folytatása mellett a közép-európai országok államfői Zágrábban rendezett hagyományos éves csúcstalálkozójuk pénteki első napján mondott felszólalásaikban. 
A kétnapos tanácskozáson részt vevő tizenhat államfő - köztük az első ízben jelenlévő Sólyom László magyar köztársasági elnök - az európai integrációs folyamatok végigvitelének módjairól rendezett vitában egybehangzóan leszögezte: az EU-bővítést az unióban mutatkozó belső zavarok ellenére folytatni kell, a bővítésnek és a térségbeli országok európai felzárkóztatásának nincs alternatívája. 

 Az unión belüli zavarok kapcsán a felszólalók - uniós tagállamok és tagságra pályázó országok vezetői vegyesen - megemlítették, hogy az EU tavalyi nagyszabású, tíz országot érintő bővítése után kételyek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy folytatni kell-e további tagok felvételét az unióba, milyen ütemben és célok által vezérelve. Utaltak arra is, hogy idén két uniós tagállam, Franciaország és Hollandia lakossága népszavazáson elutasította az európai alkotmányos szerződést. 

Egybehangzó felszólalások 

 Az EU bővítését mindezek ellenére folytatni kell - szögezték le a résztvevők. Sólyom László ezzel összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy nincs alternatívája a térségbeli országok európai felzárkóztatásának, s több más felszólalóhoz hasonlóan azt is kiemelte: a további bővítés révén a szomszédos térségekben is teret nyer majd a stabilitás, a szabad piacgazdaság és a demokrácia. 

 Sólyom László Magyarország számára a határon túl élő magyar közösségek, a velük való kapcsolattartás szempontjából is sorsdöntőnek mondta az EU-csatlakozást. Alapvető fontosságúnak nevezte, hogy fennmaradjon az EU integrációs lendülete, és az európai építéssel kapcsolatos belső viták ne vezessenek az integrációs folyamat lelassulásához, mert ennek súlyos árát nem csak az érintett tagállamok, hanem az EU tagállamai valamennyien kénytelenek lesznek majd később megfizetni. 

Nem teljes az integráció a Nyugat-Balkán nélkül 

 Az államfők üdvözölték, hogy a házigazda Horvátország a múlt héten megkezdhette uniós csatlakozási tárgyalásait. Aleksander Kwasniewski leköszönő lengyel elnök Románia és Bulgária 2007-re várt csatlakozása, illetve a horvát - és vele együtt a török - csatlakozási tárgyalások megkezdése kapcsán reményét fejezte ki, hogy mindez bátorítóan hat majd a többi, uniós tagságra pályázó országra a szükséges politikai, társadalmi és gazdasági reformok végrehajtása érdekében. A tanácskozáson elhangzott, hogy a Nyugat-Balkán országainak uniós csatlakozása nélkül az európai integráció nem lehet teljes. 

 Az integráció folytatásának folyamatában Közép- és Kelet-Európa országaira pedig megkülönböztetett szerep vár - vélték a résztvevők. Sólyom László ezzel kapcsolatban úgy vélekedett: az EU új tagjai külön-külön és koalíciókat képezve is friss kezdeményezéseket vihetnek az integrációs folyamatba. Predesztinálhatja őket erre közelmúltjuk története is, például ezek az országok különösen érzékenyek az emberi jogok érvényesülésére. Hasonlóan fontos, hogy ismerik az unió keleti és déli szomszédainak történelmét és népeinek mentalitását. Ez az érzékenység és tapasztalat az EU kül- és biztonságpolitikájának formálásánál különösen hasznos lehet - fűzte hozzá. 

 A csúcstalálkozón a horvát, a magyar, az albán, az osztrák, a bosznia-hercegovinai, a bolgár, a cseh, az olasz, a macedón, a moldovai, a lengyel, a román, a szerbia-montenegrói, a szlovák, a szlovén és a litván elnök vesz részt, akik a plenáris tárgyalások mellett kétoldalú találkozókat is tartanak a horvát fővárosban.