2. EU

Az EU-s átlagnál is több ember hal meg a magyar utakon

 Magyarországon a népesség nagyságához és a személygépkocsik számához viszonyítva is több ember veszíti életét közúti balesetben, mint az EU átlagában, ráadásul az elmúlt négy évben a statisztikák az uniós javulással szemben hazánkban még romlottak is – derül ki az Európai Bizottság adataiból. Brüszszel 2003-ban tűzte ki a célt, hogy 2001-hez képest 2010-re felére csökkenjen a közúti balesetek halálos áldozatainak száma.
2006.02.23. 06:55 |

 Magyarországon a népesség nagyságához és a személygépkocsik számához viszonyítva is több ember veszíti életét közúti balesetben, mint az EU átlagában, ráadásul az elmúlt négy évben a statisztikák az uniós javulással szemben hazánkban még romlottak is – derül ki az Európai Bizottság adataiból. Brüszszel 2003-ban tűzte ki a célt, hogy 2001-hez képest 2010-re felére csökkenjen a közúti balesetek halálos áldozatainak száma.

  A 2005-ös adatok szerint az unió egészét tekintve négy év alatt 17,5 százalékkal, 50 ezerről 41 600-ra mérséklődött a halálesetek száma. Ha a javulás ebben az ütemben folytatódik, akkor 2010-re mintegy 32 500 áldozat valószínűsíthető, ez több, mint a 25 ezres célkitűzés.

 A felmérés hatalmas különbségekre mutat rá az egyes tagállamok utainak biztonságát illetően. A legbiztonságosabbaknak 2004-ben Málta, Nagy-Britannia, Hollandia, Svéd-, Finn- és Németország útjai bizonyultak. A közlekedésbiztonság területén a legnagyobb gondokkal a balti államok, Magyar-, Lengyel-, Cseh-, Görögország, Portugália és Ciprus küszködik. Míg azonban Észtországban és Portugáliában 2001 és 2004 között gyorsan javult a helyzet, addig hazánkban öt százalékkal nőtt a halálos áldozatok száma.

 Az Európai Bizottság biztonságot fokozó terveinek középpontjába a motorkerékpárral közlekedők kerültek. A motorosáldozatok száma ugyanis évről évre nő; Brüsszel ezért jogosítványt vezetne be a robogókra, a nagyobb
teljesítményű járművekre pedig fokozatossá tenné a jogosítvány megszerzését.

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.