Az EU Tanácsa elfogadta a szoftverirányelvet

 Az Európai Unió Tanácsa hétfőn reggel vita nélkül jóváhagyta a röviden csak szoftverirányelv néven emlegetett, rendkívül ellentmondásos jogszabály-javaslatot, visszaküldve a szöveget az Európai Parlamentbe második olvasatra, és várakozások szerint a halálába.

2005.03.07. 12:24 |

 Az Európai Unió Tanácsa hétfőn reggel vita nélkül jóváhagyta a röviden csak szoftverirányelv néven emlegetett, rendkívül ellentmondásos jogszabály-javaslatot, visszaküldve a szöveget az Európai Parlamentbe második olvasatra, és várakozások szerint a halálába.

 A tagállamok képviselőinek jóváhagyása egy viharos évet zár le: noha a politikai megegyezés már tavaly májusban megszületett a számítógépes találmányok szabadalmaztathatóságáról szóló irányelvről, újabb és újabb nézeteltérések jelentkeztek. Ráadásul az Európai Parlament, amely ellenzi az irányelv jelenlegi változatát, nemrég egyenesen arra kérte a javaslatot előkészítő Európai Bizottságot, hogy vonja vissza a szöveget és inkább hagyják az egészet.

 A szoftver- vagy szoftverszabadalmi irányelvként is emlegetett uniós jogszabály-javaslat hatalmas vitákat váltott ki az elmúlt egy évben: a nagyvállalatok képviselői szerint a szigorú szabadalmi szabályok szükségesek ahhoz, hogy a cégek számára megérje befektetni a számítógépes fejlesztésbe. A kisebb és független fejlesztők viszont úgy vélik, hogy a szabályok éppenséggel túl szigorúra sikeredtek, és meg fogják nehezíteni a fejlesztést.

 A tagállami kormányokat képviselő Tanács luxemburgi elnöksége a még mindig élénk vita ellenére hétfőn reggel úgynevezett 'A' pontként helyezte napirendre a javaslatot. Ez azt jelenti, hogy nem lehet róla vitázni, csak jóváhagyni vagy elutasítani. A luxemburgiak ezt azzal indokolták, hogy rossz precedenst teremtene, ha a politikai megegyezés után újranyitnák a vitát. Emlékeztetett rá, hogy az irányelv második olvasatában még lesz mód a vitára és a módosításra is.

 A miniszterek ennek megfelelően vita nélkül, nem túl nagy többséggel jóváhagyták a szöveget, visszaküldve második olvasatra az Európai Parlamentbe. Spanyolország nemmel szavazott, Olaszország, Belgium és Ausztria tartózkodott, Portugália, Lengyelország, Magyarország, Lettország, Hollandia, Dánia és Ciprus pedig ugyan igennel szavazott, de külön nyilatkozatot tett közzé, kifejtve aggodalmait a javaslattal szemben.

 A nyilatkozatok közül hétfő reggel csak a lengyeleké volt elérhető. Ebben az áll, hogy Varsó számára a második olvasatban akkor lesz elfogadható a javaslat, ha az egyértelműen és teljesen kizárja a számítógépes programok, a konkrét szoftverkód szabadalmi védelmét. Szerintük ezt a jelenlegi változat nem teszi meg. Ez a kisebb és független fejlesztők fő aggodalma is: attól félnek, hogy a szoftverkód levédése a nagyvállalatok által teljesen kiszorítaná őket a fejlesztési piacról.

 Ami az Európai Parlamentet illeti, ott akkorák az ellenérzések (gyakorlatilag az összes pártnak komoly fenntartásai vannak, nagyjából a kisebb fejlesztők érveivel összhangban), hogy könnyen elképzelhető, hogy az egész javaslat meghal. A szöveg érdemi módosításainak esélyei ugyanakkor a második olvasatban kisebbek, mint az elsőben: az EP-nek ekkor már nem csak egyszerű, hanem minősített többségre van szüksége ahhoz, hogy felülírja a Tanács által elfogadott szöveget. Továbbá csak olyan módosításokat kezdeményezhetnek, amelyekkel már az első olvasatban is megpróbálkoztak.

 Ha az Európai Parlament és a Tanács által második olvasatban elfogadott javaslat nagyon különbözik egymástól, akkor a két intézmény képviselői összeülnek és megpróbálnak valamilyen kompromisszumot kitalálni. Ha ez nem sikerül, a javaslat meghal. Egyelőre mindenesetre úgy tűnik, hogy a jelenlegi változatnak nagyon sok ellensége van a brüsszeli Leopold-park mindkét oldalán.

 A hétfő reggeli döntésre a leggyorsabban az EICTA, a nagy szoftvervállalatok képviselőszerve reagált. Mark MacGam főtitkár újságíróknak nyilatkozta üdvözölte az eredményt, ami szerinte nem csak a hi-tech ágazat, de az egész európai gazdaság számára győzelem, mert jobban lehetővé teszi a befektetést a számítógépes fejlesztésbe. MacGam úgy vélte, hogy az elmúlt év vitája 95 százalékban érzelmekről szólt és csak 5 százalékban a lényegről; azt pedig tagadta, hogy az irányelv lehetővé tenné magának a szoftverkódnak a szabadalmi védelmét.

 

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.