-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Az EU változást akar az európai labdarúgásban
Brüsszel maximalizálná az európai labdarúgók fizetését, kemény szabályokkal korlátozná a leggazdagabb klubok hatalmát, s limitálná az egyes csapatokhoz külföldről érkező futballisták számát. A klubok tulajdonosaira is szigorúbb szabályok vonatkoznának, még az is szóba került, hogy "ajánlás formájában" központilag meghatározott vezetési struktúrát kellene alkalmazni az európai sportklubokban.
Az EU sporttal foglalkozó miniszterei - Jose Luis Arnaut portugál politikus vezetésével - kedden helyzetelemzést és következtetéseket tártak az Európai Bizottság elé. Megítélésük szerint az európai labdarúgásban rossz irányba haladnak a dolgok, s a politikának be kell avatkoznia, hogy a közkedvelt sport működését befolyásoló szabályok ne szakadjanak el az élet más területén EU-szerte alkalmazott normáktól.
Elsősorban arról van szó, hogy az üzleti életben elfogadott és hosszabb ideje jó működő versenyszabályok a sportban nem, vagy csak korlátozottan érvényesülnek. Az elmúlt másfél évtizedben óriási költségvetésű mammut-klubok jöttek létre, s hatalmas összegekért szerződtették a világ legjobb labdarúgóit. Kialakult az elit csoport, a leggazdagabb 14 klub mezőnye, s ők immár egymással összefogva gyakorolnak nyomást saját érdekeik érvényesítésére az UEFA-nál és a FIFA-nál.
Az UEFA ügyvezető igazgatója Lars-Christer Olsson levélben kifejezte ama reményét, hogy együttműködés kezdődik a politikusok és a futball vezető testületei között. Az igazgató szerint néhány európai klub a legnagyobb futballpiacokon - Anglia, Spanyolország és Olaszország - sokkal több bevételhez jut, mint riválisai, és ezzel csökken a verseny. A megnövekedett tőkeerő révén újabb sztárjátékosokat vásárolnak és ezzel tovább nő a különbség.
A labdarúgásra vonatkozó uniós szabályozás felülvizsgálatát a brit EU-elnökség kezdeményezte, mostani formája a múlt év alkotmányos fiaskójának köszönhető. (Érdekesség, hogy az alkotmány-tervezet tartalmazott egy olyan kitételt, amely szerint a sport speciális státust kapna, és mentesülne bizonyos versenyjogi szabályok alól.)
A legnagyobb klubok természetesen nem nézik jó szemmel a brüsszeli folyamatokat, ők éppenhogy nagyobb függetlenséget szeretnének. A legújabb fejlemények tükrében attól tartanak, hogy az Európai Bizottság átveszi a labdarúgás irányítását a tagállamokban. Különösen élesen tiltakoznak a játékos-fizetések maximalizálása ellen, mondván, hogy ilyen re nincs példa a gazdasági élet más területén.