Az Európa Parlament elfogadta az uniós költségvetési javaslatot

 Az új tagállamok, köztük hazánk számára kedvező határozatot hozott az uniós költségvetésről az Európai Parlament. A magyar képviselők üdvözölték a döntést. 

 Az Európai Parlament kidolgozta saját álláspontját az Európai Unió 2007-2013-as költségvetéséről. A testület szerdai strasbourgi ülésén hatalmas többséggel megszavazott dokumentum kedvező az új tagállamok, így Magyarország számára, mert legfőbb követeléseiket elfogadja - így azután a magyar EP-képviselők pártállástól függetlenül méltatták a döntést. 

 Az előirányzat kompromisszumos jellegű, hiszen az EU-bizottság javaslatánál alacsonyabb, az EU soros, luxemburgi elnökségének indítványánál viszont magasabb kiadásokkal számol. A képviselők reményei szerint azonban éppen ezért jó alapot nyújthat egy kompromisszumra, márpedig a költségvetési keretterv ügyében a tagállamok kormányai nem dönthetnek egyedül, szükségük lesz a parlament hozzájárulására is. 
Az Európai Parlament szerint a következő pénzügyi keretterv időszakában, azaz 2007 és 2013 között a tényleges kifizetésekre az EU nemzeti összjövedelmének (GNI) 1,07 százalékát, a későbbi évekre is áthúzódó, azaz a kifizetési kategóriánál mindig nagyobb tételt jelentő kötelezettségvállalásokra pedig 1,18 százalékát fordítanák, ami 883 milliárd, illetve 975 milliárd eurónak felel meg. 

 Ez elmarad az Európai Bizottság 1,14 százalékos és 1,24 százalékos tervétől, de jóval meghaladja az EU soros elnökségének legutóbbi javaslatában szereplő, 1 százalékos, illetve 1,06 százalékos arányszámot. A különbség az első kategóriánál 60, a másodiknál pedig 100 milliárd eurós - azaz az Európai Parlament ennyivel többet juttatna az EU közös politikáinak, fontos feladatainak végrehajtására, mint a soros elnökség. 

 Emellett a jelentés - az Európai Bizottsággal egyetértésben - azt javasolja, hogy az uniós GNI 0,41 százalékát fordítsák a felzárkóztatást szolgáló regionális politikára, és hogy az új tagállamok nemzeti összjövedelmük négy százalékáig kaphassanak ezekből a forrásokból. 

 A jelentés készítői eredetileg kiterjesztették volna a strukturális alapoknál alkalmazott n+2 szabályt a kohéziós támogatásokra is, ez azonban - részben a közép-európai képviselők nyomására - végül kikerült a szövegből. (Az a szabály, hogy a megadott támogatást a megítélését követő két éven belül fel kell használni, jelentősen megnehezítené a hosszú előkészítő munkálatokat igénylő infrastrukturális és környezetvédelmi beruházásokat finanszírozó kohéziós alapok felhasználását.) 

 A költségvetés legnagyobb tétele a versenyképesség és a kohézió céljait szolgáló fejezet lenne, erre az európai parlamenti képviselők - a kötelezettségvállalások szintjén - 459 milliárd eurót szánnának 7 év alatt. Csak ezt követi a közös agrárpolitika, amely (a vidékfejlesztéssel és a környezetvédelemmel együtt) 7 évre 396,2 milliárd eurót kapna. S a harmadik legnagyobb tétel, szintén a kötelezettségvállalások szintjén számolva az EU kül- és biztonságpolitikája, külkapcsolatai, segélyezése, 2007 és 2013 között 70,6 milliárd euróval.