Az Európai Bizottság alelnöke szerint "rendőri azonosító kell, gumilövedék nem kell"

 A rendőrök képzését, a rendőri azonosítók használatát és a gumilövedékek használatának mellőzését, valamint a civil kontroll megerősítését és az erőszakot elszenvedettek eseteinek kivizsgálását szorgalmazta a tavaly őszi utcai események kapcsán Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke szerdán, Budapesten, amikor az európai ügyek bizottsága és az emberi jogi bizottság tagjaival folytatott megbeszélést. A rendőrség feladata megakadályozni az erőszakos cselekményeket, ezt azonban kizárólag demokratikus eszközök alkalmazásával teheti meg - közölte Franco Frattini, miután Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszterrel tárgyalt, többek között a tavaly októberi budapesti zavargások ügyéről.

2007.02.22. 08:57 |
 A rendőrök képzését, a rendőri azonosítók használatát és a gumilövedékek használatának mellőzését, valamint a civil kontroll megerősítését és az erőszakot elszenvedettek eseteinek kivizsgálását szorgalmazta a tavaly őszi utcai események kapcsán Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke szerdán, Budapesten, amikor az európai ügyek bizottsága és az emberi jogi bizottság tagjaival folytatott megbeszélést.

 Az unió jogi és igazságügyi biztosa az őszi események kapcsán meghallgatta a kormány által megbízott bizottság vezetőjének, Gönczöl Katalinnak, valamint az "alternatív" bizottság társelnökének, Morvai Krisztinának a beszámolóját, és a képviselők hozzászólásait.

 Franco Frattini ezekre reagálva azt mondta: talán ezek az események rámutatnak arra, hogy Magyarországnak nem ugyanazok a tapasztalatai a tömeges demonstrációkról, mint más uniós országoknak. Most már tudják - jobban tudják, mint akkor szeptemberben - milyen borzasztó hatásai vannak az ilyen jellegű eseményeknek. Ez egy kellemetlen, rossz lecke, de meg kell tanulni - jegyezte meg. Reményét fejezte ki, hogy a kormány meg tudja előzni, meg tudja akadályozni, hogy hasonló események történjenek a március 15-i demonstrációkon, ugyanis ez várható.

 Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Franco Frattinivel folytatott megbeszélésén a fő téma Magyarország felkészülése volt a schengeni övezethez való csatlakozásra - közölte az MTI-vel Danks Emese kormányszóvivő. A megbeszélésen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország felkészülése a 2007. decemberi teljes jogú schengeni tagságra jó ütemben halad, és a magyar fél határozottan tartja magát korábbi álláspontjához, miszerint a csatlakozás nem szenvedhet halasztást - olvasható a közleményben.

 Franco Frattini a schengeni csatlakozás ütemezéséről szólva elmondta: a Bizottság tervei szerint 2007 decemberében sor kerül a SIS-I rendszerhez történő csatlakozásra, amelynek értelmében megnyílnak a szárazföldi és tengeri határok, míg a légikikötőkben várhatóan néhány hónapos késéssel történik meg a schengeni csatlakozás. Az uniós biztos tájékoztatása szerint ezt követően várhatóan 2008 decemberében kezdheti meg működését a SIS-II rendszer. Sólyom László köztársasági elnökkel is találkozott Franco Frattini. A megbeszélésen szó esett a kisebbségi jogok védelméről, az adatvédelemről és a véleménynyilvánítás szabadságáról.

 Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal Stratégiai és Kommunikációs Főosztályának vezetője elmondta: az államfő és az Európai Bizottság alelnöke tárgyalt arról az európai uniós kerethatározatról, mely a rasszizmussal és az idegengyűlölettel kapcsolatban készül. Hozzátette: Sólyom László ebben a témában az alkotmányos jogokra, ezen belül is a véleménynyilvánítás szabadságának fontosságára hívta fel a figyelmet. Az államfő kiemelte, hogy a magyar alkotmány igen kiterjedt védelmet biztosít a véleménynyilvánítás szabadságának. Frattini egyetértett a magyar államfővel abban, hogy a készülő jogszabály csak az erőszakra való felhívást büntesse, a véleménynyilvánítás egyéb formáit ne - hangsúlyozta a főosztályvezető.

 Minden EU-tagállamban erősíteni kell a rendőrségi fellépés szakszerűségét, hogy a zavargásokat ne lehessen összekeverni a békés tüntetéssel, ugyanakkor az államot képviselő rendőrséget is meg kell védeni. Ezt az unió jogi és igazságügyi biztosa mondta szerdán Budapesten újságírók előtt.

 A rendőrség feladata megakadályozni az erőszakos cselekményeket, ezt azonban kizárólag demokratikus eszközök alkalmazásával teheti meg - közölte Franco Frattini, miután Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszterrel tárgyalt, többek között a tavaly októberi budapesti zavargások ügyéről. Az Európai Bizottság alelnöke kérdésre válaszolva hangsúlyozta: bár nem az ő tiszte ajánlásokat tenni a magyar kormány felé, erősen reméli, hogy a kabinet megszívleli a Gönczöl-bizottság ajánlásait az utcai akciókban részt vevő rendőrök azonosítására, a gumilövedékek alkalmazásának betiltására.

 Franco Frattini a 2006 októberi események kapcsán kiemelte, hogy ismertté kell tenni, milyen jogorvoslattal élhetnek az emberek, illetve milyen panaszokat tehetnek, ha ezt jogosnak érzik.

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.