2. EU

Az Európai Gazdasági Térség támogatja Magyarországot

Norvégia, Liechtenstein, Izland és Magyarország képviselői a közelmúltban Brüsszelben aláírták az Európai Gazdasági Térség (EGT) Finanszírozási Mechanizmus végrehajtásáról a 2004 és 2009 közötti időszakra szóló együttműködési megállapodást. A 2004. május 1-jén hatályba lépett EU-EGT szerződés értelmében az EGT nem EU-tag országai (Norvégia, Liechtenstein és Izland) díjat fizetnek a belső piaci részvételért. Ez a hozzájárulás képezi az EGT Finanszírozási Mechanizmus elnevezésű új támogatási forma alapját.

2005.07.21. 16:06 |

Norvégia, Liechtenstein, Izland és Magyarország képviselői a közelmúltban Brüsszelben aláírták az Európai Gazdasági Térség (EGT) Finanszírozási Mechanizmus végrehajtásáról a 2004 és 2009 közötti időszakra szóló együttműködési megállapodást. A 2004. május 1-jén hatályba lépett EU-EGT szerződés értelmében az EGT nem EU-tag országai (Norvégia, Liechtenstein és Izland) díjat fizetnek a belső piaci részvételért. Ez a hozzájárulás képezi az EGT Finanszírozási Mechanizmus elnevezésű új támogatási forma alapját.

Az EGT Finanszírozási Mechanizmusának teljes összege 13 ország számára évi 120 millió euró, amelyből az új tagállamok mellett Görögország, Portugália és Spanyolország is részesül. Az összegből hazánkat 10 százalék, azaz évi mintegy 12 millió euró illeti meg. Magyar részről a megállapodást Kiss Tibor, Magyarország Európai Unióhoz Akkreditált Állandó Képviseletének vezetője írta alá.

Az EGT Finanszírozási Mechanizmus mellett Norvégia korábban a tíz új tagországgal kétoldalú szerződéseket kötött, és létrehozta a Norvég Finanszírozási Mechanizmust. Ennek teljes összege évente 113 millió euró, amelyből hazánk részesedése 13 százalék, azaz évi 15 millió euró. Magyarország így a két támogatás keretében 5 éven keresztül évente összesen mintegy 27 millió euró támogatásban részesül. A norvég-magyar együttműködési megállapodást ünnepélyes keretek között dr. Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter és Kim Traavik norvég külügyminiszter-helyettes 2005. június 10-én írták alá Budapesten.

A két támogatási alap eljárásrendjében és szabályrendszerében ugyan egységesnek tekinthető, azok végrehajtásához azonban külön-külön alapdokumentumok, együttműködési megállapodások szükségesek. A finanszírozási mechanizmusok végrehajtása az említett alapdokumentumok aláírását követően megkezdődhetnek. A támogatás által nyújtott forrásokhoz nyílt pályázat útján lehet majd hozzájutni, a pályázati kiírás várhatóan az idei év utolsó negyedévében jelenik meg. A két alapról bővebb információ a Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján, a www.nfh.hu internetes címen szerezhető.

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.