Közepesre teljesített Magyarország a csatlakozó, illetve a csatlakozásra váró országok mezőnyében az információs társadalomra való felkészülés, a tudásalapú gazdaság kiépítése terén - derül ki az Europe+ program összegzéséből. Az elmúlt évi dinamikus növekedés ellenére, még mindig nálunk az egyik legalacsonyabb az internetet használók aránya, az átlagnál kevésbé terjedt el az eBusiness és az eBanking.
2001 júniusában az Európai Tanács gőteborgi ülésén fogadták el az Europe+ akciótervet, amelyből az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó országok fogalmazzák meg azokat a célokat és lépéseket, melyekkel sikeresen haladhatnak előre az információs társadalom kiépítésében, s melyek révén közelebb kerülhetnek a tagállamokhoz az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások elterjedtsége és használata tekintetében. Európa vezetői 2000-ben a Lisszaboni Csúcstalálkozón fogalmazták meg az unió számára azt a célt, hogy Európa 2010-re váljon a világ legversenyképesebb, legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává, amely képes a fenntartható fejlődés követelményének teljesítésére, s amely nagyobb társadalmi kohéziót, több és jobb munkalehetőséget biztosít.
A tavaly év végén lezárult eEurope+ program zárójelentését a február 26-27-én Budapesten megrendezett Európai Miniszteri Konferencia az Információs Társadalomról elnevezésű rendezvényen tárgyalták meg az Európai Unió, valamint a csatlakozó és csatlakozásra váró országok küldöttei. A zárójelentés megállapította, hogy számos területen jelentős előrelépés történt valamennyi, az eEurope+ programot elindító országban. Mindenhol jelentősen nőtt például a PC-, valamint az internet ellátottság , bár a legtöbb országban - köztük Magyarországon - ennek ellenére is jóval alatta maradt a 15 uniós ország átlagának.
Ugyancsak jelentékeny előrelépést tett a legtöbb ország a vezetékes hálózatok modernizációja terén. A 13 ország közül Csehország, Ciprus, Málta és Szlovénia 100 százalékban, Magyarország és további két ország 90 százalékban digitalizálta vezetékes hálózatát. Az országok többsége sikeres lépéseket tett az Európai Unióvaló való jogharmonizáció megvalósítására és a távközlési és informatikai piacok liberalizálására is.
Sikeresen haladtak előre az országok az elektronikus kormányzati szolgáltatások kiépítése terén is. Míg 2001-ben az eEurope+ akciótervben megfogalmazott lakossági szolgáltatások 80 százaléka nem volt elérhető egyik országban sem, 2003-ra 34 százalékra csökkent a csupán kísérleti szinten létező lakossági online kormányzati szolgáltatások aránya. A jelentés megállapítja, Magyarország három területen az éllovasok közé tartozik. A csatlakozó országok közül hazánk a harmadik helyen áll a mobiltelefon-ellátottság terén, melynek szintje eléri az uniós országok átlagát.
Különösen jó eredményeket mutathat fel Magyarország a közép- és felsőfokú oktatás infokommunikációs eszközellátottsága terén. A csatlakozó országok közül hazánkban a legmagasabb a 100 diákra jutó számítógépek száma a középiskolákban, a felsőoktatás terén pedig megháromszorozódott a 100 diákra jutó PC-k száma az eEurope+ beindulása óta, s ezzel - további három ország mellett - teljesítettük az akciótervben megfogalmazott célokat. Ugyancsak jól teljesített az ország az egészségügy területén. Az egészségügyi ellátás számára különösen nagy jelentőséggel bíró háziorvosi rendszert tekintve Magyarországon 100 százalékos a személyi számítógép ellátottság.
Hazánk ugyanakkor több területen le van maradva a csatlakozó és csatlakozásra váró országok átlagától. Az elmúlt évi dinamikus növekedés ellenére, még mindig nálunk az egyik legalacsonyabb az internetet használók aránya, az átlagnál kevésbé terjedt el az eBusiness és az eBanking.
Az eEurope+ akcióterv lezárultával a 10 ország csatlakozik az eEurope2005-höz, a 15 uniós tagállam tavaly elindított akciótervéhez. A jelentés megállapítja, hogy noha az eEurope+ javította a csatlakozó és csatlakozásra váró országok helyzetét, ám az eEurope 2005 ezek ellenére is jelentős kihívást jelent majd számukra.
A jelentés hangsúlyozza, hogy az egyes országok politikájában továbbra is kiemelt helyet kell biztosítani az információs társadalommal kapcsolatos célok megvalósításának. Így például különösen nagy hangsúlyt kell helyezni az információs társadalom és a tudásgazdaság előnyeinek minél teljesebb kiaknázását lehetővé tevő szélessávú hálózatok gyors terjedésére, valamint az üzleti és lakossági szolgáltatások, alkalmazások és tartalmak elterjedését támogató programoknak.
