Az Európai Parlament elfogadta a munkaidő-irányelvet

 Az Európai Parlament az új munkaidő-irányelv hatályba lépését követő három éven belül megszüntetné annak lehetőségét, hogy a munkavállalók egyes esetekben (opt-out) túlléphessék a 48 órás heti munkaidő-maximumot. A munkavállalónak joga van napi 11 órányi pihenőidőhöz, rendszeres szünetekhez, legalább évi négy hét szabadsághoz és a heti 48 órát meg nem haladó munkaidőhöz. Az éjjeli munka legfeljebb nyolc órát tehet ki.

2005.05.21. 10:48 |

 Az Európai Parlament az új munkaidő-irányelv hatályba lépését követő három éven belül megszüntetné annak lehetőségét, hogy a munkavállalók egyes esetekben (opt-out) túlléphessék a 48 órás heti munkaidő-maximumot.

 Az Európai Bizottság javaslata - a feltételek szigorítása mellett - meghagyná az egyéni kivételek (opt-out) lehetőségét, ám az EP első olvasatban ezzel nem értett egyet. Szintén a Bizottsággal szemben foglaltak állást a képviselők az ügyeleti idő kérdésében. Az EP ugyanis az ügyeleti idő inaktív részét is beleszámítaná a munkaidőbe. A képviselők megengednék a tagállamoknak, hogy a heti munkaidőre tekintettel speciális módszerrel számítsák ki a munkában töltött, ám inaktív időt. A Parlament a jelentésben tisztázza az ügyeleti idő és az inaktív idő fogalmát is. Az Európai Bíróság egy korábbi döntése alapján az ügyeleti időt munkaidőként kell figyelembe venni. Ennek azonban jelentős pénzügyi és szervezeti vonzatai vannak az egyes tagállamokban, amely elsősorban az egészségügyi szektorban érezteti hatását, ezért Franciaország, Németország és Spanyolország már felmentést kért saját egészségügyi rendszere számára.
 
 A képviselők elfogadták a Bizottság azon javaslatát, amely szerint az átlagos munkahét meghatározásánál a rugalmasság érdekében négyről tizenkét hónapra növelnék a vizsgált referenciaidőszakot. A szakbizottság szerint a munkaidőt rugalmasabbá kell tenni, és úgy kell megszervezni, hogy biztosítsa az élethosszig tartó tanulás lehetőségét, valamint a munka és a családi élet összeegyeztethetőségét. A képviselők azt is egyértelművé tennék, hogy az egyéni munkaidő kiszámításánál az esetleg több helyen dolgozók munkaszerződéseiben meghatározott munkaidők összességét figyelembe kell venni. Vladimír Spidla foglalkoztatási biztos a parlamenti vitában elmondta: az irányelv célja, hogy javítsa a munkavállalók védelmét és rugalmasabbá tegye a munkaidőt. A munkaidőről szóló irányelv alapvető védelmet biztosít a munkavállalók nagy része számára. Ennek értelmében a munkavállalónak joga van napi 11 órányi pihenőidőhöz, rendszeres szünetekhez, legalább évi négy hét szabadsághoz és a heti 48 órát meg nem haladó munkaidőhöz. Az éjjeli munka legfeljebb nyolc órát tehet ki.

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.