Az Európai Unió bírálja az evás cégek áfamentességét

 Az Európai Unió szerint az evás cégek számláik kibocsátásakor (25%-os áfát feltételezve) a fizetendő áfa összege a számla bruttó értékének 20 százalékát tenné ki, míg a valóságban adóként a bruttó bevételnek csak a 15 százalékát fizetik be a költségvetésbe... 

 Szerintük így 5 százalékkal kevesebb az „áfa befizetés”, tehát az állam 5%-nyi bevételtől esik el. Ez természetesen nem így van, mivel az evások nemcsak számlákat adnak ki, hanem vásárolnak is, tehát számlákat is kapnak. Beszerzéseik után viszont az áfát visszaigényelhetnék, ami azt jelenti, hogy az 5% különbség nem valós.

 A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint semmilyen hivatalos megkeresés nem érkezett az unió részéről az evával kapcsolatosan. A minisztérium szerint az eva összhangban áll az uniós szabályokkal. A bevétel pedig nem csökkent, hanem növekedett, melyet néhány számmal alátámaszthatnék. Az eva bevezetésével 16 milliárd adóbevételt tervezett a kormány. Ezzel szemben a 2003-as év zárásakor megállapították, hogy ez a bevétel majdnem megduplázódott. És az első évben mintegy 60 ezer vállalkozás lépett az eva körébe. 2004-től az egyéni és társas vállalkozók még szélesebb köre előtt nyílt meg a lehetőség az eva szerinti adózásra, amely 610 ezer vállalkozót érint, Így ez az összeg többszörösére nőhet, amely a „kiesett” áfa-bevételt is jóval meghaladja.

 Bizonyításként hasonlítsuk össze az egyszerűsített vállalkozók adózását a nem áfa alany és áfa alany vállalkozás áfa-befizetési kötelezettségével: az a vállalkozás amely megfelel a feltételeknek és az alanyi adómentességet választja, nem vonhatja le az előzetesen felszámított áfát, de befizetési kötelezettsége sem keletkezik, mert az általa kibocsátott számlák áfa összeg nem jelentik meg. Ha az evás vállalkozás beszerzési oldalát nézzük meg, akkor az előzetesen felszámított áfa összegét nem vonhatja le, ugyanakkor az általa kibocsátott számlán felszámítja az áfát és az áfával növelt bevételből 15%-os evát fizet az adóhatóság felé. Ha a számlát befogadó vállalkozás termelésének eredménye végső felhasználásra kerül, akkor az evás által felszámított áfa visszaigénylésre nem kerül. Tehát megállapítható, hogy ebben a két esetben az evás vállalkozásnak „áfa hiánya” nem keletkezik.

 Mint már említettem, az evás vállalkozásnak beszerzései is vannak, amely után nem igényli vissza az előzetesen felszámított áfát. Ezzel kapcsolatban egy érdekes számösszefüggésre hívnám fel a figyelmet. Egy nettó 80%-os számlakibocsátást nézve, arányaiban nettó 20%-os beszerzés mellett a felszámított áfa 5%, amely az állított 5% „áfa hiányt” máris lenullázza. És ha netán 40%-os a beszerzése, akkor máris megduplázódik a visszaigényelhető áfa összege, amit azt jelenti hogy 5% „adó túlfizetése” keletkezett.

 Ha az evás vállalkozást áfaalany vállalkozással hasonlítjuk össze, és az evát áfa befizetési kötelezettségnek tekintjük, akkor ez az áfatörvénnyel ellentmondásos, mert az evás vállalkozás az adólevonási jogával nem élhet, szemben az áfa alany vállalkozással.

 Az előzőekhez hasonlóan itt is megnéznénk, ha az evás vállalkozás le nem vont előzetesen felszámított áfája az előző termelési ciklusban teljes egészében fizetendő áfaként szerepelt, akkor itt nem hiányról, hanem többletről beszélhetünk. Összefoglalva, megállatható, hogy az evás vállalkozások a 15%-os adóbefizetéseikkel egyik esetben sem okoznak „áfa hiányt”.