-
Járművek megáldása
Szent Kristóf búcsú lesz július 25-én Maroshegyen a Szent Kristóf templomban. A csütörtökön 18 órakor kezdődő szentmisét Matusz Hugó, a Pannonhalmi Főapátság perjele, Tóth Tamás atyával közösen mutatja be. A mise után a vásártéren Szent Kristóf, az utazók védőszentjének áldását kérik járműveikre.
2024.07.18. -
Hungarikum klubkoncert
Új és egyre jobb régi dalokkal várja a közönséget a Hungarikum együttes. A szabadtéri klubkoncert július 18-án, csütörtökön 19 órakor a Hiemer-ház Gesztenyés udvarában lesz.
2024.07.18. -
Tájképek és csendéletek
Egy apa-lánya alkotó páros festményeiből nyílt kiállítás a VOKE Vörösmarty Mihály Művelődési Házban. Pintér László és Pintér Zsuzsanna az eredendőt hozta el tájképeivel és csendéleteivel Székesfehérvárra.
2024.07.17. -
Áldozati állatok a koporsókon
Áldozati állatok a koporsókon, különleges leletek kerültek elő a kora avar kori sírokból Csákberényben. Negyedik alkalommal indult tervásatás Csákberényben az Arató-szérűn.
2024.07.17.
Az imakönyvek kultúrában betöltött szerepét mutatta be Frauhammer Krisztina előadása
„Az imakönyvek fontos források, telis-tele vannak kincsekkel. Az imakönyvek a vallásos emberek számára fontos eszközt jelentenek, segítik őket az Istennel való kommunikációban. Ezen túlmenően számos olyan sajátosságuk van az imakönyveknek, amelynek kapcsán az egyháztörténészek, mentalitástörténészek, lelkiségtörténettel foglalkozók, irodalmárok, nyelvészek, néprajzkutatók forrásmunkaként használhatják ezeket.
Az imakönyveknek a XIX. század közepéig jelentős szerepük volt az olvasás elsajátításának folyamatában, a nyelv művelésében, megtartásában, mind a hagyományos magyar paraszti kultúrában és a nemzetiségek esetében is.
Fontos szerepük volt az ifjúság nevelésében; a XX. század közepéig az oktatás nagy része - az óvodától a felsőoktatásig - javarészt egyházi kézben volt. A legtöbb intézmény összeállította a saját imakönyvét, az oktatás mellett fontos szerepe volt a liturgikus eseményeknek is.” - hangsúlyozta előadásában Dr. Frauhammer Krisztina, néprajzkutató.
„Az ilyen imakönyvekben már szinte kivétel nélkül vannak erkölcsnemesítő elmélkedések, nevelő szándékú jó tanácsok. Talán ezzel is összefügg, hogy ismerünk speciálisan lányoknak, asszonyoknak, férfiaknak, munkásoknak, katonáknak összeállított imakönyveket, amelyek pedig azért érdekesek, mert szövegeik, elmélkedéseik közvetítették az egyház elképzeléseit az olvasók felé arról, hogy milyennek kellene lennie egy ideális lánynak, asszonynak, férfinak; egyfajta identifikációs modellt is nyújtott egy-egy ilyen könyv. Ha megnézünk egy ilyen imakönyvet, a legtöbb élethelyzethez, szükséghelyzethez vannak imádságok.” - emelte ki Dr. Frauhammer Krisztina, hozzátéve, hogy „a világháborúk kapcsán például sok ilyen könyvet adtak ki, nagyon magas példányszámban és szétosztották a katonák között."