-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Az íreknek elegük van az új tagállamok munkavállalóiból
Az írek sokallják az új tagállamokból érkezett munkavállalók számát, 78 százalékuk újra bevezetné a munkavállalási engedélyt. Az Irish Times riportja szerint bár az írek elismerik, hogy a külföldi munkaerő jót tett az ír gazdaságnak, ám abban is egyetértenek, hogy nehezebbé vált az elhelyezkedés. A közép-európaiak ráadásul lejjebb nyomták a béreket és a munkakörülmények is romlottak.
Az ír napilap szerint a válaszadók 41 százaléka nyilatkozott úgy, hogy mára már elég munkavállaló érkezett az új tagállamokból, ezért vissza kellene állítani a munkavállalási engedélyt. Az íreknek mindössze 23 százaléka vélekedik úgy, hogy az új tagállamokból érkezők továbbra is minden akadály nélkül dolgozhassanak Írországban. Az úgynevezett „visszalépés tilalma” elv szerint, amelyet a csatlakozási szerződésben rögzítettek, a régi tagállamokban a munkavállalás nem köthető szigorúbb feltételekhez a csatlakozás után, mint amelyek a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában, 2003. áprilisában fennálltak.
Az Európai Bizottságnak februárban kell jelentést készítenie arról, hogyan hatottak az európai munkaerőpiacokra az új tagállamok ellen bevezetett korlátozások. Azon tagállamok, amelyek eddig még nem nyitották meg munkaerőpiacaikat, 2006 tavaszán jelentik majd be, hogy a két év leteltével megszüntetik-e a korlátozásokat vagy újabb három évre meghosszabbítják azokat. Várhatóan Finnország, Spanyolország és Portugália teszi lehetővé majd az engedély nélküli munkavállalást. Ausztria már korábban bejelentette, hogy fenntartja a korlátozásokat és várhatóan Németország sem enyhít a szigoron.