Az EU országaiban 40-44 ezer magyar vállal munkát

 Munkavállalási engedély nélkül foglalkoztathatnak május 1-jétől magyar munkavállalókat Írországban és az Egyesült Királyságban. Ugyanakkor ez a két ország kifejezte: olyan megoldást keresnek, hogy a csatlakozó államokból érkezők ne élhessenek vissza a szociális rendszerükkel.

 Magyarország számára ez elfogadható, ha a szigorítások egyaránt vonatkoznak a jelenlegi és az új tagállamok munkavállalóira - mutatott rá Gottfried Péter. Elmondta: Dánia és Svédország sem kíván korlátozásokat alkalmazni, de a munkaszerződések révén ellenőrzik majd, hogy a magyarok a saját állampolgáraikkal azonos, s nem alacsonyabb keresettel vállalnak-e munkát.

 Hollandia csak olyan állásoknál teszi lehetővé a munkavállalást a csatlakozó országok állampolgárai számára, amelyekre nincs holland jelentkező. Valószínűleg ez az ország globális keretszámot is meghatároz a csatlakozó államokból érkezők számára. A holland álláspont csalódást jelentett, mert korábban sokkal nagyobb lehetőségeket ígért ez az ország - jegyezte meg az államtitkár.

 Még nem ismeretes Olaszország, Portugália és Luxemburg álláspontja, a többi tagállam viszont fenntartja a csatlakozási szerződésben szereplő munkaerő-piaci korlátozásokat - húzta alá az államtitkár.

 Ausztria és Németország korábban is a korlátozások fenntartásáról nyilatkozott, s jelenleg is ez az álláspontjuk. Az Európai Unió országaiban körülbelül 40-44 ezer magyar vállal munkát a Külügyminisztérium információi szerint, s a létszám több mint fele Ausztriában és Németországban dolgozik.

 A legális munkavállalók egyrészt egyéni munkavállalási engedéllyel, másrészt a két ország közötti szerződések révén dolgoznak Ausztriában és Németországban. Németországban kiegészül ez a lehetőség a vállalatok közötti szolgáltatás-nyújtásra szóló szerződésekkel. A jelenlegi kvótákat fenn kell tartaniuk ezeknek az országoknak, sőt lehetséges, hogy ezek még bővíthetők is, illetve a munkavállalási feltételek javíthatók. Erről jelenleg is tárgyalások folynak.

 A magyar és német vállalatok közötti szolgáltatási szerződések révén például évente átlagosan 7 ezer magyar jut munkavállalási engedélyhez. Ez a keretszám május elsejétől a szabályok miatt változik. A különféle szolgáltatások közül csak három szakterület marad kvótaköteles, a többinél ettől függetlenül szerződhetnek majd a magyar és német cégek. Ez a három szakterület az építőipar, az ipari tisztítás és a belső dekoráció.

 A többi, korlátozásokat fenntartó államban, így Finnországban, Belgiumban, Franciaországban, Spanyolországban és Görögországban eddig sem voltak Ausztriához, illetve Németországhoz hasonló nagyságrendű kvóták. Ezekben az országokban hagyományosan kevesebb magyar vállal munkát.

 Valamennyi tagállamra vonatkozóan azoknak a magyar munkavállalóknak, akik május elsején vagy ezt követően egyéves legális munkaviszonnyal rendelkeznek, a továbbiakban is meg kell adni automatikusan és korlátlanul a munkavállalási lehetőséget. A korlátozásokat 2+3+2 éves időszakokban alkalmazhatják a tagországok. Az egyes időszakok végén a további korlátozáshoz alaposan indokolniuk szükséges, hogy az új tagállamokból érkezők zavarják munkaerő-piacukat.

 Magyarországnak is döntenie kell, hogy május elsejét követően milyen munkaerő-piaci intézkedéseket alkalmaz a tagállamok viszonylatában. Lehetőség van a viszonosságra a korlátozásokat alkalmazó országok felé, de erről még nincs döntés - jelentette ki Gottfried Péter.

 A Külügyminisztérium információi szerint a magyar munkavállalók nem kívánnak tömegesen külföldön munkát vállalni, igen alacsony szintű a mobilitásuk. Elsősorban a 30 év alatti és felsőfokú végzettségű munkavállalók nyilatkoznak úgy, hogy szívesen kihasználnák ezt a lehetőséget - hangsúlyozta Gottfried Péter.