2. EU

Az oktatás nyert az EU csatlakozással

Az európai uniós csatlakozás abszolút nyertese az oktatás - jelentette ki Arató Gergely, az oktatási tárca politikai államtitkára Magyarország első uniós évét értékelő pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Az oktatási fejlesztések elsősorban a Nemzeti Fejlesztési Terven keresztül valósultak meg, összesen hetvenmilliárd forintot költöttek uniós forrásokból oktatási célokra - mondta a politikai államtitkár. Ebből az összegből 16 milliárd forint szolgálta a központi fejlesztéseket a szakképzés és a közoktatás területén, a fennmaradó források pályázati úton kerültek az intézményekhez. 

2005.04.30. 10:41 |

 Az oktatási tárca államtiktára szerint az uniós csatlakozás abszolút nyertese az oktatás. Arató Gergely elmondta, összesen hetvenmilliárd forintot költöttek uniós forrásból oktatási célokra. 

 Az európai uniós csatlakozás abszolút nyertese az oktatás - jelentette ki Arató Gergely, az oktatási tárca politikai államtitkára Magyarország első uniós évét értékelő pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Az oktatási fejlesztések elsősorban a Nemzeti Fejlesztési Terven keresztül valósultak meg, összesen hetvenmilliárd forintot költöttek uniós forrásokból oktatási célokra - mondta a politikai államtitkár. Ebből az összegből 16 milliárd forint szolgálta a központi fejlesztéseket a szakképzés és a közoktatás területén, a fennmaradó források pályázati úton kerültek az intézményekhez. 

 Az oktatási és képzési struktúra fejlesztésére 23,6 milliárd forintot különítettek el, ebből a felújított vagy újjáépített alapterület 9600 négyzetméter és a fejlesztések 80 ezer diákot érintenek. A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítására 7,7 milliárd forintos keretet különítettek el, míg az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek fejlesztésére 9 milliárd forint áll rendelkezésre. A programba 120 közoktatási intézményből 20000 pedagógus kapcsolódik be. 

 A szakképzés módszertani, tartalmi és szerkezeti fejlesztésére 10,8 milliárd forintot különítettek el, az eredmény: 6468 továbbképzésbe bekapcsolódott szakember és 8400 tanórányi digitalizált tananyag. A fejlesztések keretében történik meg a szakmák belső átalakítása, piaci igényekhez való igazítása, és a Területi Integrált Szakképző Központok kialakítására. 

 A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztésére 6,7 milliárd forintos támogatási keret áll rendelkezésre, ezen belül a bölcsészképzés úgynevezett bachelor- tanterveinek (ezek a hároméves képzésről szólnak) kidolgozására 320 millió forintot fordítottak. A Nyugat-magyarországi Egyetemen 1 milliárd forintból valósult meg az informatikai eszközpark fejlesztése - említett egy további példát a politikai államtitkár. 

 A Regionális Operatív Programon keresztül ezenfelül 12,3 milliárd forintot a régiók döntése alapján fordítottak iskolák infrastrukturális fejlesztésére, főként olyan intézményekben, ahol hátrányos helyzetű diákok tanulnak. 
Futnak az unió közös oktatási programjai is, a Socrates-program keretében 6 milliárd forintot fordítottak egyéni tanulmányutakra, amelyek 300 oktatási intézményt és több mint 2500 oktatási szakembert érintettek. A Leonardo-programban a szakképzésben 2,5 milliárdot költöttek külföldi szakmai gyakorlatok, oktatói tanulmányutak finanszírozására. 

 Uniós csatlakozás fontos tartalmi elemeként említette a Magyar Universitas Programot, amelynek célja a kétciklusú képzési rendszert megvalósító bolognai folyamathoz csatlakozás elősegítése, illetve olyan típusú képzettségi szerkezet kialakítása, amely az uniós felsőoktatási és munkaerőpiacon egyaránt versenyképes. 
A politikai államtitkár szólt az európai szakképzési nyilvántartási rendszer kiépítéséről és bevezetéséről is, amelyben mint mondta, Magyarország vezető szerepet tölt be és lényegében készen áll a bevezetésre. 
 

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.