Az olasz sportolói kvóta sérti az EU-jogot?

 Az Olasz Olimpiai Bizottság (CONI) július 1-jén született határozata kimondja: a 2006-2007-es szezontól első osztályú bajnokságokban, magas szintű sportversenyeken az olasz csapatoknak úgy kell felállniuk, hogy a játékosok legalább fele olasz nemzetiségű legyen. A nemzeti sportszövetségek akár 2004-2005-től is alkalmazhatják a szabályt.

2004.07.08. 09:37 |

 Az Olasz Olimpiai Bizottság (CONI) július 1-jén született határozata kimondja: a 2006-2007-es szezontól első osztályú bajnokságokban, magas szintű sportversenyeken az olasz csapatoknak úgy kell felállniuk, hogy a játékosok legalább fele olasz nemzetiségű legyen. A nemzeti sportszövetségek akár 2004-2005-től is alkalmazhatják a szabályt.

 A külföldi csapattagok tekintetében a határozat nem tesz különbséget uniós és Unión kívüli állampolgárok között - írja a Gazzetta dello Sport olasz sportújság. A rendeletet ratifikálnia kell a CONI nemzeti tanácsának, amely még ebben a hónapban ülésezik.

 "Az intézkedés célja az, hogy teret adjon a hazai nevelésű fiatal, tehetséges játékosoknak" -nyilatkozta Gianni Petrucci, a CONI elnöke, hozzátéve: a lépés sűrgős és szükségszerű volt.

 Az olasz sportszövetségek reakciója nem egységes; a Labdarúgó Liga vezetői szerint alaposan meg kell vitatni a szabályozást. Ugyanakkor az Olasz Labdarúgó Szövetség elnöke, Franco Carraro és az Olasz Játékosok Szövetsége képviseletében Sergio Campana üdvözli a kezdeményezést, mint "a nemzeti identitás megőrzésének eszközét".

Csak jó ügyvéd kell?

 Az Európai Unió viszont azt mondja: a rendelkezés szemben áll a munkaerő szabad áramlását kimondó uniós joggal, és az 1995-ös Bosman-direktívával, amely kimondja a játékosok szerződéskötési szabadságát. "Lényegtelen, hogy sportról vagy más ágazatról van szó, ugyanazok az antidiszkriminációs szabályok érvényesek" - mondta Stavros Dimas, a foglalkoztatás- és szociálisügyi európai biztos szóvivője.

 A Gazzetta dello Sport szerint Gianni Petrucci (CONI) úgy reagált a jogi aggályokra: "Nekünk is vannak jó ügyvédeink."

 

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.