Az ország lakosságának már több, mint fele használ internetet

 Fél év alatt 3 százalékkal nőtt a 15-69 éves hazai lakosságon belül az internetezők aránya, így 2009 első félévében 52 százalékos az internet penetráció – több mint 3,9 millióan kapcsolódnak legalább havi rendszerességgel a világhálóra, a legalább hetente internetezők aránya pedig 47 százalék. A penetráció növekedésével ugyan fokozatosan csökken az egyes társadalmi csoportok közötti különbség az internet használatát illetően.
2009.08.26. 21:21 |
 Fél év alatt 3 százalékpontot nőtt a 15-69 éves hazai lakosságon belül az internetezők aránya, így 2009 első félévében 52 százalékos az internet penetráció – több mint 3,9 millióan kapcsolódnak legalább havi rendszerességgel a világhálóra, a legalább hetente internetezők aránya pedig 47 százalék.
 
 Az internetet ennél többen próbálták már ki, ugyanakkor a lakosság kétötödéről még mindig elmondható, hogy gyakorlatilag semmilyen személyes tapasztalattal nem rendelkezik az internettel, illetve az ott található tartalmakkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban - olvasható az NRC közleményében.
 
Bár az utóbbi években – néhány kisebb megtorpanástól eltekintve – dinamikus növekedést figyelhettünk meg az internetet használók számában, a jelenlegi 52 százalékos penetrációs szint nemzetközi viszonylatban még mindig relatíve alacsonynak mondható, és nem csak az USA vagy a skandináv országok kiemelkedően magas penetrációs szintjéhez képest, hanem az EU 60 százalék feletti átlagához, és néhány szomszédos ország adatához viszonyítva is. A penetráció növekedésével ugyan fokozatosan csökken az egyes társadalmi csoportok közötti különbség az internet használatát illetően, azért az internetezők aránya még mindig magasabb a férfiak, mint a nők körében: előbbiek 55, utóbbiak 48 százaléka internetezik rendszeresen.
 
 Még jelentősebb a különbség az egyes életkori csoportok között. Az internet még mindig fiatalos médiumnak számít, amit jelez, hogy míg a 15-24 évesek 84 százaléka rendszeresen internetezik, addig a 25-34 éveseknek már csak 67 százaléka – az 50 felettiek körében pedig az átlagosnál lényegesen alacsonyabb, mindössze 21 százalékos a penetráció.
 
 Budapesten az internetezők aránya még mindig jelentősen meghaladja az országos szintet: a fővárosban 70 százalékos a mért penetrációs szint, ugyanakkor a kisebb városokban, illetve a községekben az átlagosnál alacsonyabb az internetezők aránya. Míg 2008 második félévében 11 százalékponttal nőt a kistelepülések penetrációs szintje, addig az utóbbi fél évben megtorpant a hirtelen emelkedés és csupán egy százalékponttal nőtt ez az érték.
 
 A 15-69 éves rendszeres internetezők 80 százaléka szokott otthonában internetezni – ez azt jelenti, hogy a teljes populáció 41 százaléka használja otthonról az internetet. Ennél valamivel többen – 46 százaléknyian – rendelkeznek otthoni internet hozzáféréssel, de nem mindenki él a lehetőséggel. Azt, hogy az otthoni hozzáférés megléte még nem jelent automatikusan internet használatot, jól mutatja, hogy az otthonukban hozzáféréssel rendelkezők egytizede egyáltalán nem használja az internetet.
 
 

Magyarország

  1. Hétvégi vásárlás adományozással

    Vasárnapig tart az év legnagyobb élelmiszergyűjtő akciója a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szervezésében. Az ország 154 településén 365 áruházban összesen 6500 önkéntes gyűjti majd az adományokat. Székesfehérváron nyolc helyszínen, a kasszák melletti gyűjtőpontokon az Élelmiszerbank zöld mellényt viselő önkéntesei köszönettel fogadják a hűtést nem igénylő, tartós élelmiszereket, édességeket.

    2024.11.16.
  2. Nemzeti konzultáció a magyar érdekek mentén – részvételre kérik a lakosságot

    A válságok korában élünk, egymás után vagy egymással egyidőben jelennek meg súlyos konfliktusok a világban. Ilyen helyzetben fontos a gazdasági semlegesség, valamint az, hogy egyetértési pontokat alakítsunk ki és közösen döntsünk a céljainkról – hívták fel a figyelmet Vargha Tamás és Törő Gábor országgyűlési képviselők közös székesfehérvári sajtótájékoztatójukon. A honatyák a nemzeti konzultáción való részvételre kérték a lakosságot.

    2024.11.15.
  3. A Magyar Jelnyelv Napja

    A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvényt november 9-én fogadták el. E törvény megszületésének jelentőségét elismerve, e nap emlékére november 9. a magyar jelnyelv napja 2017 óta, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének kezdeményezése nyomán.

    2024.11.09.
  4. Nemzeti gyásznap

    November 4-én, a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok egykori bevonulásának 68. évfordulóján országszerte megemlékeznek a forradalom áldozatairól. November 4-én, hétfőn 18.30-kor néma mécsesgyújtás és megemlékezés lesz az Országalmánál. A Nemzeti Gyásznapon az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezik Székesfehérvár.

    2024.11.04.