-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Az új és a régi tagállamok is egyaránt profitáltak a bővítéssel
A tények makacs dolgok, és azt mutatják, hogy az Unió bővítéséből az új és régi tagállamok egyaránt profitáltak. Almunia pénzügyi biztos annak a tanulmánynak a legjellemzőbb adatait ismertette, amely elemzés 1997-től 2005-ig vizsgálja a 10 új és a 15 régi tagállam közötti különbségeket, a tendenciákat és a kölcsönhatásokat.
1997-ben a tizek egy főre jutó átlagos nemzeti jövedelme csupán a 15-ötök 44 százalékát tette ki, 2005-ben viszont már elérte az 50 százalékot. Ez az új tagok évi átlagos 3,75 százalékos növekedésének köszönhető. Ez az ütem majdnem a duplája a régi tagok növekedési mutatójának. Almunia kitért az úgynevezett delokalizációra, vagyis a vállalatok áttelepülésére, mert ezzel kapcsolatban mitikus félelmek élnek a nyugat-európai közvéleményben.
"A vizsgálatok szerint a vállalatok kitelepülése a 15 régi tagállamból a munkahelyeknek alig 1,0-1,5 százalékát érintette csupán, és a távozó üzemek nagy része nem az új tagállamokba, hanem Ázsiába költözött, vagyis a számok teljes mértékben cáfolják a közhiedelmet, amit persze főleg a nyugati bulvársajtó bővítésellenes demagógiája sugall. A bővítés valódi hatása pont fordított. Az új tagállamokba áramló export növekedése például csak Dániában 35 ezer új munkahelyet teremtett az elmúlt két évben. De még a kereskedelemnél is erőteljesebben nőtt a beruházási kedv, 2004-ben a 10 új tagállamban a közvetlen külföldi tőkebefektetések értéke 191 milliárd euró volt és ennek 75 százaléka származott a 15 régi tagállamból. És még egy adat a gazdagságukat féltő nyugati euró-szkeptikusoknak: a régi tagállamokban a bővítés költségei éves átlagban fejenként 26 eurót tettek ki, miközben a 10 új tagországban sokkal alacsonyabb átlag jövedelemszint mellett ennek több mint a kétszeresét, fejenként 58 eurót tettek ki a bővítésből adódó ráfordítások."