-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Az új EU-tagok már nem támogathatják gyengélkedő iparágaikat
Az Európai Unió új tagállamai a csatlakozást megelőző években megkétszerezték a kormánytámagatást a nehézségekkel küzdő iparágaik számára - írta a The Wall Street Journal kedden, egy EU-felmérésre hivatkozva. A lap szerint Mario Monti, a jelenleg hivatalban lévő EU-bizottság versenyügyi biztosa várhatóan olyan egyszeri támogatásnak minősíti majd ezeket az összegeket, amelyek a központi tervezésen alapuló gazdaságból a piacgazdaságba való átmenetet szolgálták - és ezért nem tervezi újabb vizsgálatok megindítását. Ugyanakkor az EU-szervek továbbra is figyelemmel kísérik több mint tucatnyi olyan tervezet alakulását, ahol gyanújuk szerint május elseje, vagyis az EU-belépés után is folytatódott a támogatás.
Az Európai Unió új tagállamai a csatlakozást megelőző években megkétszerezték a kormánytámagatást a nehézségekkel küzdő iparágaik számára - írta a The Wall Street Journal kedden, egy EU-felmérésre hivatkozva.
A lap szerint Mario Monti, a jelenleg hivatalban lévő EU-bizottság versenyügyi biztosa várhatóan olyan egyszeri támogatásnak minősíti majd ezeket az összegeket, amelyek a központi tervezésen alapuló gazdaságból a piacgazdaságba való átmenetet szolgálták - és ezért nem tervezi újabb vizsgálatok megindítását. Ugyanakkor az EU-szervek továbbra is figyelemmel kísérik több mint tucatnyi olyan tervezet alakulását, ahol gyanújuk szerint május elseje, vagyis az EU-belépés után is folytatódott a támogatás.
Azzal, hogy az EU egy összeállításban az állami támogatások ügyét kimondottan az újonnan belépők kapcsán vizsgálja, az amerikai lap szerint Monti ez utóbbiakat akarja figyelmeztetni: az Európai Unióba bekerülve immár új szabályok vonatkoznak rájuk, és korlátozottabbak a lehetőségeik arra, hogy költségvetési pénzből egyes iparágakat segítsenek. Az EU-tanulmány azt mutatja, hogy például a lengyel kormány 2000 és 2003 között évente átlagosan 2,4 milliárd eurót adott ilyen célokra, zömmel a lengyel szénbányászat megsegítésére, Csehország pedig évente 1,9 milliárdot, ugyancsak átlagosan, főként a bankok támogatására. Összességében az új belépőknél ez az összeg a 2000-es évi 4 milliárd euróról 2003-ra 8 milliárd euróra nőtt, azaz megkétszereződött. Ez nem csak a volt szocialista országokra volt jellemző, ugyanez figyelhető meg Cipruson is, ahol a nemzetközi cégek becsalogatására igen nagylelkű adópolitikát folytattak, illetve Máltán, az ország hajózási szektorának átalakításakor.
A lap emlékeztetett, hogy az EU-bizottság kötelezheti a tagállamokat az adófizetők pénzének "visszaszerzésére", méghozzá akár kamatokkal együtt is, ha az állami támogatásokat jogosulatlannak találja. Így például szeptemberben felszólította a német Westdeutche Landeszentralbank Girozentralét, hogy utaljon vissza 1,1-1,2 milliárd euró közötti összeget az illetékes német szövetségi tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália kormányzatának, miután az EU szerint a bank túlzott támogatáshoz jutott.
Az Európai Bizottság nemrégiben külön is foglalkozott egy magyar üggyel, a Postabank feltőkésítésével, és akkor úgy foglalt állást: jóváhagyja a magyar hatóságok által korábban a Postabanknak nyújtott támogatásokat, mert azok az EU-csatlakozás előtt történtek, de hivatalos vizsgálatot indít a magyar EU-csatlakozást követő esetleges támogatások kapcsán.