Az új tagállamok közül az első pofont Lengyelország kapta

 Megkapta az első pofont Lengyelország az Európai Unióban: Brüsszel várhatóan nem engedélyezi Varsónak, hogy az árak féken tartása érdekében 300 ezer tonna búzát dobjon piacra. A lengyeleknek rá kellett döbbenniük, hogy május elseje után ilyen helyzetekben a döntés joga Brüsszel kezében van. A búza-, a gyümölcs-, a tej- és a hústermékek piacát szakemberekből álló brüsszeli bizottság menedzseli, a beavatkozásról szóló döntés nem tartozik a tagországok hatáskörébe.

2004.05.18. 10:39 |

 Megkapta az első pofont Lengyelország az Európai Unióban: Brüsszel várhatóan nem engedélyezi Varsónak, hogy az árak féken tartása érdekében 300 ezer tonna búzát dobjon piacra. A lengyeleknek rá kellett döbbenniük, hogy május elseje után ilyen helyzetekben a döntés joga Brüsszel kezében van. A búza-, a gyümölcs-, a tej- és a hústermékek piacát szakemberekből álló brüsszeli bizottság menedzseli, a beavatkozásról szóló döntés nem tartozik a tagországok hatáskörébe.

 Brüsszel nemet mond

 - A lengyelek nem vihetnek piacra ilyen hatalmas búzamennyiséget. Tény, hogy a csatlakozást követően Lengyelországban emelkedett a búza ára, ám ez önmagában még nem szolgáltat okot ekkora árutömeg értékesítéséhez - nyilatkozta az EU egyik szóvivője. Márpedig Varsó napok óta tervezi a gabonapiaci beavatkozást, ám mivel Brüsszel további információkat kért, egyelőre leállította a folyamatot.

 Az Európai Bizottság szerint Lengyelország semmiképpen nem foganatosíthat egyoldalú intézkedést. - A helyzetet egyelőre nem sikerült rendezni - nyilatkozta egy magas beosztású tisztviselő, hozzátéve: a búzaügyi bizottság további tanácskozásokat követően dönt az ügyben.

A többi országot is érintené

 Megfigyelők szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy Brüsszel jóváhagyja ekkora búzamennyiség értékesítését, s az elutasító döntés indokolásában valószínűleg arra hivatkoznak majd, hogy a tervezett piaci művelet kihatással lenne a többi tagország piaci helyzetére.

 Lengyelországban a 40 milliós lakosságnak mintegy ötöde az agráriumban dolgozik, kiterjedt mezőgazdaságával az új csatlakozók legnagyobbika lett Európa új "hátsó udvara". A búzakonfliktus az első jele annak, hogy az új tagok és az EU mezőgazdasági politikájának érdekei nem lesznek egyszerűen összeegyeztethetők.

 

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.