Az új tagok közül Magyarországon a legmagasabb az euró elfogadási index

 Az euróval való elégedettség a 12 régi EU tagnál 2002-ben 59 százalékos volt, a mutató tavaly 51 százalékra csökkent - mondta Chrstian Ghymers, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekkel foglalkozó főigazgatóság tanácsosa hozzáfűzve, hogy az újonnan belépő 10 tagország közül Magyarországon a legmagasabb az euró bevezetésének elfogadási indexe, 51 százalékos, másutt 50 százalék alatt van, a legalacsonyabb Litvániában 39 százalékos. A magyar lakosság többsége - egy felmérés szerint - 2010-ben bevezethetőnek tartja az eurót - közölte Christian Ghymers az euró bevezetése Magyarországon" címmel rendezett konferencián kedden Budapesten.

Az euró övezethez való csatlakozás minden Európai Uniós tag számára kötelező, csak Dánia és Nagy-Britannia kapott felmentést - jelentette ki Chrstian Ghymers. Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekkel foglalkozó főigazgatóság tanácsosa hozzátette: 2007-től Szlovénia csatlakozik az euró övezethez, Észtország visszavonta kérelmét, Litvánia pedig nem felelt meg az inflációs követelménynek. 

Az euró minél korábbi bevezetése érdeke a magyar gazdaságnak, és már a nyáron eldőlhet, hogy a szükséges reformok révén 2010-re sikerül-e ezt megvalósítani - mondta Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Az eurót fizetőeszközként illetve elszámolásként már most is használják Magyarországon a kereskedelem néhány területén és az ingatlanpiacon, pontosabban a bérleti díjaknál - jelezte Parragh László az Európai Bizottság TAIEX irodájával közösen szervezett kamarai konferencián.

Az MKIK elnöke szerint az euró minél korábbi bevezetése érdeke a magyar vállalkozásoknak, hiszen a maastrichti kritériumrendszer olcsóbb államot és csökkenő vállalkozási közterheket kényszerít ki.

"A közgazdász szakma és a gazdasági érdekképviseletek által is megfogalmazott reformok gyors megindítása esetén van esély az euró bevezetésére 2010-ben, ha a kívánatos reformok csúsznak vagy elmaradnak, akkor az esély elszáll" - fogalmazott Parragh László. Az MKIK elnöke elmondta: a vállalkozások számára a két legfontosabb szempont a gazdasági növekedés és az egyensúly.

Ugyanakkor a maastrichti kritériumok az egyensúlyt helyezik előtérbe, s nem veszik figyelembe a felzárkózó országok sajátosságait, azaz az infrastrukturális fejlesztésekkel járó egyensúlyt rontó hatásokat. Meggondolandó, hogy a felzárkózó országok számára felfüggeszthetők-e ezek a szigorú egyensúlyt előíró kritériumok, amelyek a GDP 3 százalékában limitálják az államháztartás hiányát - vetette fel Parragh László.