Pénteken nyílt meg az a kiállítás, amelyet a bazilika befejezésének 250 éves évfordulója inspirált és október 23-ig látható a Csók István Képtárban. A Barokk mennyország című tárlat fő témája a bazilika barokk műkincsei, de a sok kiváló minőségű műtárgy segítségével az egész korszak szellemiségét idézi fel.
A kiállítást október 23-ig, vasárnaptól péntekig 10–18 óráig, szombaton 9–18 óráig láthatják az érdeklődők a Csók István Képtárban.
A tárlat a „klasszikus” korszakokat bemutató, hagyományosan távolságtartó kiállítások gyakorlatával szakítva a látogatókat a műtárgyak közvetlen közelébe engedi, és korszerű technikai eszközök segítségével közérthetően mutatja be azokat. A száznál több barokk festményt, szobrot, ötvöstárgyat és egyéb műtárgyat felvonultató kiállítás egyúttal izgalmas fejtörőkkel, történeti-művészeti titkokkal várja a látogatókat, akik közelebb kerülnek a barokk kor varázslatos és távolinak tűnő világához.
Megnyílt a Barokk mennyország kiállítás a Csók István Képtárban
Köszöntőjében Smohay András, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója kiemelte, hogy a most nyíló, Barokk mennyország című kiállítás a Szent István Király Múzeum és a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum eddigi legjelentősebb közös produkciója.
A nagyszabású tárlatért köszönetet mondott Székesfehérvár Önkormányzatának és Spányi Antal püspöknek, aki az egyházmegye főtemplomának legértékesebb kincseit kölcsönözte a kiállítás számára. Köszönetet mondott a szakembereknek, a kiállítás tervezőinek és kivitelezőinek is, akik közérthetően mutatják be a székesegyház barokk műtárgyainak üzenetét. Smohay András azt kívánta, hogy a következő nyolcvan évben is számos hasonló együttműködésben megvalósuló produkcióval gazdagítsa Székesfehérvár kultúráját a Szent István Király Múzeum és a Székesfehérvári Egyházmegye.
Köszöntötte a megjelenteket Nagy Veronika a Szent István Király Múzeum igazgatóhelyettese is, aki elmondta, hogy A Barokk mennyország című kiállításon ismerős tárgyakat láthatunk, de közöttük sétálva gyorsan rájövünk majd, hogy valójában milyen keveset is tudunk róluk.
"A műtárgyak, amik a nagyszabású belső felújítás miatt kikerültek a székesegyházból 250 éve nem változtatták a helyüket és most a szakrális teret elhagyva megmutatják magukat másként. Megmutatják monumentalitásukat, gondolatiságukat és a bennük rejlő kutatási lehetőségeket is. A tárgyaknak a műtárgy funkciója erősödik fel és kiállítássá szerveződve kultúrtörténeti összefüggések sokasága bomlik ki belőlük, de ráirányítják a figyelmet a múzeumi munka lényegére is. A látogatók pedig beleláthatnak a műtárgyak restaurálásának folyamatába is.” - emelte ki a Szent István Király Múzeum igazgatóhelyettese.
„Mi, mai székesfehérváriak abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az Ottokár püspök lelkében megjelenő barokk mennyország képe kötheti össze számunkra a világhírű római Il Gesú templomot és a Szent István király tiszteletére épült székesegyházunkat a barokk évében.” - fogalmazott megnyitó beszédében Spányi Antal megyéspüspök.
Felidézte, hogy 2016 szeptember 3-án a székesegyház felújított homlokzatának átadási ünnepségét a belső felújítás mielőbbi megkezdésének reményében tartották meg. Elmondta, hogy azóta a kormány támogatásával az összes szükséges kutatási és tervezési feladatot elvégezték és készen állnak a teljes belső helyreállításra, melynek első lépése rendhagyó módon a most nyíló kiállítás. „Nem túlzás történelmi lépésnek nevezni, hogy Székesfehérvár Önkormányzatának támogatásával a székesegyház barokk műtárgyaitól restaurálásuk előtt egy modern formanyelven kivitelezett kiállításon búcsúzunk el abban a reményben, hogy néhány év múlva eredeti ragyogásukat visszanyerve köszönthetjük majd újra őket.” - tette hozzá.
„Értékről, hitről és a mi közös történelmünk lényegéről is sok üzenetet hordoz a tárlat.” - mondta Cser-Palkovics András polgármester a tárlat megnyitóján.
„Külön örülök annak, hogy a Királyi Napok előtt néhány nappal nyithatott meg a kiállítás, ami szintén egy nagyon fontos üzenet. Szeretném megköszönni a Székesfehérvári Egyházmegyének, hogy felvállalták a székesegyház felújításának óriási felelősségét, kihívását. Közösen örülünk annak, hogy a bazilika a külső megújulás után belül is megújulhat néhány év alatt.” - tette hozzá.
A megnyitót a Hermann László Kamarazenekar kezdte Händel egyik leghíresebb operaáriájával, az Ombra mai fu csodálatos dallamával, Kiss Melinda szólójával.
Székesfehérvár polgármestere szólt arról is, hogy az Egyházmegyei Múzeum és a Szent István Király Múzeum együttműködésének eredménye a kiállítás, ez pedig jól jelzi az egyházmegye és a város, illetve a két múzeum kapcsolatát továbbá a szakemberek közötti kapcsolatot.Cser-Palkovics András polgármester elmondta, hogy amikor az Európa Kulturális Fővárosa pályázatot összeállította Székesfehérvár, tematikus éveket képzeltek el, melyet a pályázat kimenetelétől függetlenül szeretnének megvalósítani. Az első esztendő a barokkról szól, ennek kiemelkedő pillanata a Barokk mennyország kiállítás.
Gaylhoffer-Kovács Gábor művészettörténész, az kiállítás kurátora a tárlat kapcsán kiemelte, hogy az egész országot érdekli a Szent István Székesegyház múltja és jelene, de legfőképpen a jövője.
Hangsúlyozta, hogy több mint 100 barokk műtárgyat adott kölcsön az egyházmegye, nemcsak a bazilika oltárképeit, kegyképeit és szobrait, hanem minden olyan tárgyat az egyházmegyei múzeumból, levéltárból és kincstárból, amik a bazilika barokk korszakához kötődnek.
Dr. Nagy Veronika művészettörténész, a kiállítás kurátora elmondta, hogy szerettek volna szembenézni a barokkhoz kötődő sztereotípiákkal és cáfolni is azokat.
Kiemelte, hogy a barokk műtárgyak a múzeumi közegben egyedi figyelmet nyernek, művészi erejük teljében láthatóak, így új kíváncsiságot gerjesztenek. Szólt arról is, hogy a XXI. század vizuális kultúrája és a barokk vizuális kultúrája sok tekintetben hasonlít egymásra, túlfokozott vizualitás jellemzi, a cél azonban teljesen más, hiszen a mai képi ingerek vásárlásra, fogyasztásra ösztönöznek a földre tapasztják a gondolatot, míg a barokk vizualitás felfelé irányul, az örökkévalóságra figyel.
A kiállítás nagyszámú eredeti műtárgyon keresztül, értő magyarázatokkal vezet be a bazilika barokk kori történetébe: a templomért szenvedélyesen prédikáló jezsuitáktól és a szegény özvegyasszony építkezésre felajánlott utolsó fillérétől kezdve a királynő által adományozott, pazarlóan ékes főoltárig, a plébániatemplom felépülésétől a püspökség megalapításáig. E történetnek mindvégig főszereplője volt maga a városi polgárság is, a templom orgonakarzata feletti felirat is ezt bizonyítja: „Székesfehérvár szenátusa és népe építette fel kegyeletből, a leghatalmasabb, legjóságosabb Isten és Szent István, a magyarok első, apostoli királya tiszteletére, 1768.”
A kiállítás attrakciói a bazilika hatalmas mellékoltárképei, amelyeket – a freskókkal együtt – Johann Ignaz Cimbal készített.
A méltatlanul háttérbe szorult festő jelentőségét a legújabb kutatások kezdik felfedezni. A bazilikában egy éven át folyt tudományos vizsgálatok eredményei mellett ezek az összefüggések is közérthető módon, élményszerűen kerülnek bemutatásra, a bazilika barokk berendezéséhez méltó színvonalú installáció keretében.
