-
Hazajönni Fehérvárra
Az ÖKK Podcast adventi történetében a tősgyökeres, fehérvári vasutascsaládból származó Kiss Imrét ismerhetik meg. A tornatanárnak készülő fiatalember a MÁV Előre (később Locomotiv) SC tehetséges és sikeres sportolója volt, ám az élet másfelé sodorta.
2024.12.21. -
3 technikumunk a TOP 100-ban
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal és Oktatási Hivatal közhiteles adatai alapján a napokban megjelent a 2025-ös 100 legjobb magyarországi technikum rangsora, amit idén a Mandiner hozott nyilvánosságra. A Székesfehérvári SzC Széchenyi István Műszaki Technikuma a 100-as lista 30. helyét foglalja el.
2024.12.20. -
95 éves Erzsi néni
95.születésnapja alkalmából köszöntötték Molnár Dezsőné Csirke Erzsébetet, Áron Nagy Lajos festőművész hagyatékának őrzőjét.
2024.12.20. -
Változik a szakrendelések nyitvatartása
Változik a szakrendelések nyitvatartása a két ünnep között. Az idei évben receptfelírásra sem lesz már lehetőség, legközelebb majd csak január másodikán.
2024.12.20.
Becsüljük meg a szabadságunkat! - koszorúzással és utcaszínházi előadással emlékezett 1956-ra Székesfehérvár
A Szent István Bazilika ’56-os emlékkeresztjénél a történelmi zászlók bevonulását követően kezdődött a koszorúzás. Közösen helyezte el az emlékezés virágait Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, miniszterhelyettes, dr. Tanárki Gábor, Fejér vármegye főispánja, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke és dr. Cser-Palkovics András polgármester. Koszorúzott Földi Judit országgyűlési képviselő, Székesfehérvár önkormányzatának több képviselője, valamint emlékeztek a fegyveres és rendvédelmi szervek, az egyházak, a pártok, az intézmények, valamint a honvédelmi hagyományokat ápoló civil szervezetek vezetői, képviselői is.
„Hosszú, békés éveken át az október huszonharmadikai megemlékezések a történelem felidézéséről, megelevenítéséről szóltak. 2023-ban ott tartunk, hogy évek óta azt érezhetjük: a történelem nagyon is velünk van, sorban következnek be eget és földet rengető események, a történelem nem költözött a könyvek lapjaira, ma is történelemben élünk.” – mondta emlékező beszédében dr. Cser-Palkovics András polgármester, majd hangsúlyozta: az ’56-os forradalom egyik első és legfontosabb tanulsága, hogy az igazi erő a kis közösségekben rejlik.
1956 emléke azt tartogatja nekünk, hogy elsősorban magunkra számíthatunk a világban.
Városként és nemzetként is vannak szövetségeseink, barátaink nemzetközi téren, ám amikor komoly válságokkal kell szembenéznünk, akkor mindannyiunk természetes reakciója, hogy előbb magunkon, a családunkon, majd a barátokon, a szomszédokon akarunk segíteni. Ez így van a nemzetek, a népek esetében is. 1956-ban a magyarok magunkra maradtak a küzdelmükkel és a szép szavakon kívül nem sokat kaptak a szabad világ hatalmaitól.
„A forradalom és szabadságharc emlékét, az akkor hozott áldozatokat azzal tiszteljük meg igazán, ha a történelem leckéit megtanuljuk és megtartjuk, hiszen azokat hőseink vérrel írták a magyar történelem könyveibe. Nekünk lehetőségünk van, hogy az Ő álmukat, az ’56-osok álmát éljük. Mi ugyanis szabadon és békében élhetünk. A forradalom és a szabadságharc tehát végül mégis, mindennek ellenében is győzött. Nekünk az a felelősségünk, hogy ezzel éljünk és ne visszaéljünk. Becsüljük a szabadságunkat és védelmezzük a biztonságunkat, százezren egy csapatban!” – zárta gondolatait Székesfehérvár polgármestere.
A város hagyományaihoz hűen idén is fiatalok idézték meg a forradalom sorsfordító napjait és a székesfehérvári eseményeket, azokat a személyeket, akik életüket adták a szabadságért és azokat a jelentős helyeket, ahol ma is nap mint nap járunk, mint például a Városház tér, amely fontos helyszíne volt a szabadságharcnak.
Idén a Ciszterci Szent István Gimnázium, az egykori József Attila Gimnázium diákjainak szemszögéből nézve elevenedtek meg az események, innen az előadás címe: Mi, Józsefesek. A néhai fiatalok mai utódai, a Fejér Holló Diákszínpad tagjai játszották el és élték újra az ’56-os történéseket.
A darabot Matuz János, a Szent István Király Múzeum művészeti intendánsa írta, a szöveget az 1957-ben végzett józsefes lányosztály egyik tagja, dr. Horváth-Szűcs Ilona személyes emlékei alapján kiegészítette és az előadást rendezte Ferenczy Noémi, a Diákszínpad vezetője.
A darab a főszereplő, Gerő és diáktársai személyes során keresztül mutatta be a forradalom alakulásához vezető magyarországi eseményeket, a fővárosi és fehérvári történéseket, majd a szabadságharc kitörését, egymásba szőve a múltat és a jelent a látvány- és hangzó elemek, illetve a jelmezek segítségével. A történetben életre kelt Hegedűs István öttusázó is, akit 1956. október 24-én hajnalban, éppen edzésre tartva ért halálos lövés Budapesten.
„Égig érő, örökké tartó gátakat ember nem építhet, pláne nem, ha hazugság, aljasság és terror tégláiból épülnek a falak!” – hangzott el az előadásban, melynek során a drámai eseményeket megidéző, korabeli székesfehérvári, fotókat és Budapesten készült forradalmi felvételeket is láthattak a nézők. A produkció nagy sikert aratott, a közönség hatalmas tapssal jutalmazta a Fejér Holló Diákszínpad előadását a Városház téren.