Vakler Lajos Penna Regia-díjas szerkesztő-riporter és alkotótársai ezúttal Dalmáciában kutatták fel az Árpád-házi uralkodók és családtagjaik emlékét őrző kultuszokat és helyszíneket, hogy elhozzák a fehérvári közönségnek is egy dokumentumfilm és egy fotókönyv formájában. A bemutatót csütörtökön késő délután tartották a Városháza Dísztermében.
A Rómában Szent István és a Magyar Szent Család kultuszának nyomába eredő, majd Erdélyben Szent László emlékeit dokumentáló filmes és fotós küldetés legújabb állomása Horvátország volt.
Királyaink útján Horvátországban - filmbemutató a Városházán
A 2022-es, emlékmentő utazásról a Királyaink útján Horvátországban című dokumentumfilm ad képet, amelyet a Fehérvár Médiacentrum kollégái készítettek: Vakler Lajos rendezte, operatőre Megyeri Zoltán, vágója Szentmiklósi Dávid. A filmes alkotást egy fotókönyv is kiegészíti, amelyben Simon Erika fotói láthatóak, így is megörökítve a 2022-es utazást.
A csütörtöki díszbemutató résztvevőit dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte, elsőként az alkotókat kiemelve, akik megtisztelték Székesfehérvárt azzal, hogy a filmet a Városházán mutatják be.
Mint hangsúlyozta: a mostani dokumentumfilmnek van előzménye, hiszen készítői több fontos, értéket közvetítő alkotással örvendeztették már meg a közönséget. Ezúttal pedig Horvátországba kalauzolják a nézőket, ami izgalmas vállalkozás, amit az is különösen érdekessé tesz, hogy Székesfehérvár testvérvárosa, Zadar is szerepel a filmben. „Azt, hogy miért fontos Székesfehérvárnak ez az egykori királyok útját követő alkotás, azt hiszem, nem kell megmagyarázni. Egy nagyon nem könnyű időszakban született meg a film ötlete, majd a tervezett utat szerencsére végig is tudták járni az alkotók. Köszönöm, hogy általuk megörökített értékek immár magyarul, mindenki számára hozzáférhetőek. Ha bárki, bármilyen felületen ezt a filmet megnézni, akkor biztos, hogy fontos értékekkel gazdagodik.” – emelte ki dr. Cser-Palkovics András.
Vakler Lajos, a dokumentumfilm szerkesztő-rendezőjének elmondása szerint: „Eredetileg Kárpátaljára készültünk, hogy folytassuk a megkezdett sorozatot, de az orosz-ukrán háború miatt ez meghiúsult. Még célkeresztünkben van Délvidék és Felvidék is. Most viszont Dalmáciába látogattunk el, ami azért is fontos, mert 1918-ig a Dubrovniki Köztársaság és a Magyar-Horvát Köztársaság rendkívül jó viszont ápolt mind kereskedelmi, mind diplomáciai szempontból. A horvát városokban nagyon becses és bemutatásra érdemes magyar emlékekre találtunk utunk során. Szent István, Szent László, Nagy Lajos, II. András, Könyves Kálmán, IV. Béla és Mátyás király is olyan uralkodó volt, aki nyomot hagyott maga mögött, és ezeket a tárgyi emlékeket a mai Horvátországban nagyon meg is becsülik.” – összegezte bevezetőjében Vakler Lajos.
Részt vett a vetítésen Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, miniszterhelyettes, akinek a Külgazdasági és Külügyminisztérium által nyújtott támogatást is megköszönték az alkotók. Támogatóként még Székesfehérvár Önkormányzata, a Fehérvár Médiacentrum, a Székesfehérvári Egyházmegye, a Városgondnokság, valamint a VIDEOTON Dolgozókért Alapítvány is segítette a dokumentumfilm és fotókönyv elkészültét. Spányi Antal megyés püspök közreműködésével számos, a nagyközönség elől elzárt helyszínre is sikerült bejutniuk a filmeseknek.
A Városháza Dísztermét megtöltő érdeklődők közösen nézték meg a dokumentumfilmet, amely egykori királyaink, valamint családtagjaik történetét elevenítik fel, bemutatva a ma még Horvátországban fellelhető emlékeket: történelmi kegyhelyeket, tárgyakat, megőrzött történeteket.
Dubrovnikban, az egykori Raguzában kezdődik utazásunk, ahol több egykori Árpád-házi király és szent emlékei, ereklyéi is megtalálhatóak. Itt őrzik Szent László László karereklyéjét egy arannyal díszített ezüst kézfoglalatban, illetve lábának egy darabkáját, illetve a Szűz Mária-székesegyházban a 18. századig a Szent Jobb is itt lelt menedékre.
A filmesek második állomása Split (Spalato) volt, amely 1107-ben békés úton jutott Könyves Kálmán kezére. Itt található – több más magyar kötődésű emlék mellett – IV. Béla két lányának síremléke is, akik a tatárok elől menekülve lelték halálukat. Az egykori uralkodóra és családjára emlékezve még máig összegyűlik minden évben a helyi magyar közösség.
Klissza – Dalmácia egyik legfontosabb vára áll itt, amelyet II. András ajándékozott a templomosoknak, amikor a Szentföldre indult. A magyarok számára a tartájárás során betöltött szerepe miatt fontos ez a helyszín: IV. Béla felesége és gyermekei leltek menedéket a várban, a királyi kincsekkel és sok megözvegyült nemes asszonnyal együtt. Itt született meg később kilencedik gyermekük is, akit Istennek ajánlottak: Árpád-házi Szent Margitot a horvátok Klisszai Szent Margitként tisztelik.
Trau, mai nevén Trogir sokak számára cseng ismerősen. A dalmáciai település a középkorban évszázadokig a Magyar Királyság része volt, az Árpád-ház életében sorsdöntő jelentőséggel bírt. A Szent Lőrinc-katedrális építéséhez II. András is hozzájárult. IV. Béla öccse, Kálmán herceg is sokat tett a városért, az uralkodó pedig családjával élt itt egy ideig, a tatár hordák elől menekülve. Azóta is itt őrzik koronázási palástjának csuklyjáját.
Zadar (Zára), Székesfehérvár horvátországi testvérvárosa a következő állomás. A várost Szent Lászó király csatolta egykor Magyarországhoz. A nyüzsgő és prosperáló településen található a Szent Simon (Simeon) maradványait őrző szarkofág, amelyet Nagy Lajos király felsége, Erzsébet készíttetett. A város jelképe a Szent Donát-templom, amelynek püspöki építtetője állítólag megjelent Könyves Kálmán álmában, és arra intette, hogy kímélje meg a város lakosságát.
A filmes utazás Novigrad városában zárul, amelynek városmagja nagymértékben máig őrzi középkori formáját. A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemplomban őrzik az Erzsébet királyné, Nagy Lajos király felesége által szőtt miseruhát.
Akik nem tudtak részt venni a vetítésen, ők a Királyaink útján Horvátországban című dokumentumfilmet hamarosan a Fehérvár Televízió műsorában láthatják.
