-
Fehérvár Szalon 2024.
A Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében nyílt meg pénteken a Fehérvár Szalon 2024 – képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítás. Az eseményen három alkotó - Bauer István, Mounier Noémi Klára és Ujházi Péter – pályamunkáit díjazta a zsűri.
2024.09.13. -
Lukács László utolsó könyve
Kettős ünnepnek ad otthont szeptember 16-án 17 órától a Városháza Díszterme, ahol bemutatják a tavaly év végén elhunyt Prof. Dr. Lukács László utolsó könyvét, valamint 50 éves munkásságának elismeréseként köszöntik dr. Demeter Zsófia egykori múzeumigazgatót is.
2024.09.13. -
Öt éves a Csoóri Társaság
Jubileumi eseményt tartott a Csoóri Sándor Társaság, amelyet öt évvel ezelőtt azért hoztak létre, hogy megőrizze, gondozza, valamint közkinccsé tegye a Csoóri életmű hagyatékát. Az esten a Sebő Együttes műsorát hallgathatták meg az érdeklődők.
2024.09.13. -
Aranyat érő beszélgetések
Folytatódott az Aranyat érő beszélgetések programsorozat. Bokros Judit vendégeiként Sztanó Hédi film és televíziós rendező, néptáncművész, valamint Székely Levente nagykövet, népzenész eddigi életútját és mindennapjait ismerhették meg az érdeklődők.
2024.09.13.
Bemutatták a Székesfehérvár története az Árpád-korban című kötetet
A Városháza Dísztermében mutatták be csütörtökön a Székesfehérvár története az Árpád-korban című kötetet, amely Zsoldos Attila, Kiss Gergely és Thoroczkay Gábor alkotása. A kötet érdekessége, hogy a könyvben nem különül el a bel-történet és kül-történet és nem uralkodókra osztja fel a tárgyalandó időszakot, hanem hat fejezetre, amelyek közül négy probléma centrikusan egy-egy kérdéskörre koncentrál.
2016.11.24. 19:13 |
A Városháza Dísztermében mutatták be csütörtökön a Székesfehérvár története az Árpád-korban című kötetet, amely Zsoldos Attila, Kiss Gergely és Thoroczkay Gábor alkotása. A kötet érdekessége, hogy a könyvben nem különül el a bel-történet és kül-történet és nem uralkodókra osztja fel a tárgyalandó időszakot, hanem hat fejezetre, amelyek közül négy probléma centrikusan egy-egy kérdéskörre koncentrál.
Elkészült a Székesfehérvár története az Árpád-korban című könyv, amely több szempontból is új megvilágításban tekint erre a kiemelkedően fontos történelmi korszakra. A kötet bemutatója alkalmából Székesfehérvár alpolgármestere, Róth Péter Siklósi Gyula professzortól idézve kiemelte, hogy a „Szent Székesfehérvár” az Árpád-korban a korabeli Európa egyik legcsodálatosabb városa, egyik legjelentősebb közlekedési csomópontja és kereskedelmi központja, Magyarország koronázó városa, kontinensünk egyik legfontosabb szakrális helye és a világ egyik leglátogatottabb zarándokhelye volt.
„Az, hogy a középkori magyar történelem kiváló szakemberei vettek részt egy ilyen könyv összeállításában, nem csökkentette az elfogultságot, hanem növelte, hiszen sok város mondhatja el magáról, hogy történelme összefonódott a magyarság történetével, de azt gondolom, hogy Székesfehérvár speciális helyzetben van, mert van egyfajta együttállás a magyar történelem és azon belül városunk történelmében. Innen visszatekintve mondhatjuk azt, hogy amikor jól ment Fehérvárnak, akkor jól ment az országnak is és ez fordítva is igaz.” – fogalmazott Székesfehérvár alpolgármestere.
Róth Péter fontos lehetőségnek nevezte az Árpád-ház programot, amelynek eredményeit évről évre előrehaladva láthatjuk. „Ennek a kötetnek a kiadásával a kutatóintézetté fejlődő Városi Levéltár igen magasra helyezte a mércét. Minden támogatást megad Fehérvár vezetése, hogy ezt a szintet tarthassuk és egyre jobb művek születhessenek.” – tette hozzá Róth Péter alpolgármester, aki köszönetet mondott azoknak, akik közreműködtek a kötet létrehozásában.
Skorka Renáta, az MTA BTK TTI Városi Levéltára tudományos munkatársa a kötetet bemutatva kiemelte, hogy a könyvben nem különül el a beltörténet és kültörténet és nem uralkodókra osztja fel a tárgyalandó időszakot, hanem hat fejezetre. Ez a hat fejezet két csoportra bontható, az első, a harmadik, a negyedik és a hatodik fejezet probléma centrikus fejezetek: egy kérdéskörre koncentrálnak. Az első, „Kezdetek” nevű fejezet a városfejlődést megelőző időszakról beszél, ennek az időszaknak egyes kérdéseit világítja meg, mint például azt a kérdést, hogy az a terület, ahol a későbbi város kialakul, vajon az Árpádok szállásterületének tekinthető-e? A fejezet választ keres arra is, hogy honnan ered Fehérvár város neve, milyen nyelven született meg ez a városelnevezés és mit jelentett egyáltalán az, hogy fehér?
A harmadik, „Az ország városa” című fejezetben azt vizsgálják a fejezet szerzői, hogy mik azok a tényezők, amelyek Fehérvár kivételes helyzetét az országban biztosították, mitől volt ez a város különleges és mitől tekinthető bizonyos értelemben fővárosnak? Az első jellegzetesség a szakralitás, ami összekapcsolódik Szent Istvánnal. Azonban nem csak szakrális, hanem világi tényezők is segítették az Árpád-korban Fehérvár jelentőségének növelését, olyan tényezők, mint hogy itt működött a királyi levéltár, a város adott otthont a királyok koronázásának, sok uralkodó itt temetkezett és augusztus 20-án itt tartottak Törvénynapot. A negyedik fejezetben azt vizsgálják, hogy az itt élő polgárok mit csináltak, milyen kiváltságaik voltak, milyen foglalkozásokat űztek? A hatodik fejezetben a város késő Árpád kori topográfiáját vizsgálják, választ kaphatunk többek között arra, hogyan állt össze ez a településhalmaz és arra, hogy milyen településrészekből állt Fehérvár.