-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Bizottsági jelentés az euró bevezetésének gyakorlati előkészítéséről
Az Európai Bizottság második alkalommal készített helyzetjelentést az új tagországoknak az euróra való gyakorlati felkészüléséről.
A gyakorlati előkészületek megvalósításában jól áll Észtország, Litvánia, Szlovénia és Szlovákia is, de azon országokban, amelyek 2007-ben szeretnének belépni az eurózónába, fel kell gyorsítani a folyamatokat – derül ki a jelentésből. A 2004-ben csatlakozott tagállamok közül csak Észtország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia készített átfogó tervet az euró gyakorlati bevezetésére. E terv lényege, hogy meghatározza mikor, milyen ütemben kerülnek forgalomba az euró bankjegyek és érmék, mennyi ideig tart a régi valuta és az euró közötti átmenet, amikor mindkét pénzt lehet használni, illetve milyen szabályok lesznek a fogyasztók tájékoztatására (például az árak feltüntetése mindkét valutában).
De a tervhez tartozik az euróérmék nemzeti oldalának megtervezése és a megfelelő mennyiségű érme és papírcímlet biztosítása is. A jelentés nem tér ki a maastrichti kritériumok teljesítésére, azt egy külön, a jövő évben közétett jelentés tartalmazza majd.
A bizottsági jelentés szerint a tavaly csatlakozott országok lakosságának körében nagy az aggodalom, hogy az euróbevezetés számos szektorban áremelkedést eredményez majd, s e félelmeket a tagországoknak kezelnie kell.
Észtország, Litvánia, és Szlovénia 2007. január 1-jén, Ciprus, Lettország és Málta 2008. január 1-jén szeretné bevezetni az eurót. Szlovákia 2009-et tűzte ki célul, míg Magyarország és Csehország előtt a 2010-es belépés lebeg. Lengyelország egyelőre nem tűzött ki dátumot