-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Bőkezű felzárkóztatási programot kínál Brüsszel 2007-től
Évi 700-800 milliárd forintnyi felzárkóztatási támogatást juttatna Magyarországnak 2007 és 2013 között az Európai Bizottság által szerda délután elfogadott költségvetési javaslatcsomag. A 2007-ben kezdődő következő pénzügyi időszakra kifejezetten bőkezű támogatási programot ajánlott hazánknak Brüsszel: az évi 700-800 milliárd forint a magyar bruttó nemzeti termék (GDP) majdnem négy százaléka, vagyis hajszállal van az uniós alapszabályok által engedélyezett maximum alatt.
Évi 700-800 milliárd forintnyi felzárkóztatási támogatást juttatna Magyarországnak 2007 és 2013 között az Európai Bizottság által szerda délután elfogadott költségvetési javaslatcsomag. A 2007-ben kezdődő következő pénzügyi időszakra kifejezetten bőkezű támogatási programot ajánlott hazánknak Brüsszel: az évi 700-800 milliárd forint a magyar bruttó nemzeti termék (GDP) majdnem négy százaléka, vagyis hajszállal van az uniós alapszabályok által engedélyezett maximum alatt.
Ez ráadásul csak a regionális, környezetvédelmi és közlekedésfejlesztési támogatás, a mezőgazdasági programokat nem tartalmazza. Európai bizottsági tisztviselők legfőbb aggodalma az, hogy Budapest el tudja-e költeni ezt az összeget.
A felzárkóztatási programok szabályai néhány tekintetben megváltoztak. Talán a legfontosabb változás, hogy az úgynevezett kohéziós alapokból - amelyekből főleg közlekedési célú beruházásokat lehet finanszírozni - ezentúl olyan projektekre is lehet pénzt kérni, amelyeknek nincsen feltétlenül "európai dimenziójuk" (például határon átvezető vasút). Elég lesz annyit feltüntetni, hogy a projekt környezetbarát. Ez lehetővé teszi például városrehabilitációs programok támogatását, ugyanakkor közútépítést feltehetőleg nem finanszíroznak.
Ezeket a javaslatokat valamennyi tagállamnak jóvá kell hagynia ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjenek. A költségvetés vitája nagyobbrészt a következő félévre fog esni.