Tényleges szankcióra Magyarország semmiképpen nem számíthat, mivel nem tagja az eurózónának, de egyelőre az is kérdéses, hogy a pénzügyminiszterek tanácsa egyáltalán marasztaló döntést hoz-e az államháztartási hiány lefaragására elégtelennek ítélt kormányzati lépések miatt.
A magyar és a görög államháztartási deficit nagysága kapcsán követendő lépésekről is vitát tartanak az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei keddi brüsszeli találkozójukon, de egyelőre az tűnik valószínűnek, hogy a döntést későbbre halasztják.
A nemcsak mértékük, hanem a leszorításukra tett intézkedések elégtelensége miatt is bírált athéni és budapesti deficitek a miniszteri értekezlet (ECOFIN) egyik központi témájának ígérkeznek, annál is inkább, mert az ezekről folytatott eszmecserét várhatóan egybekötik az Európai Unió közös pénzét, az eurót sajátként működtető - jelenleg 12 országos - övezet gazdasági stabilitását és növekedését biztosító szabálycsomag esetleges módosításának vitájával. Utóbbi vita egyik központi kérdése éppen az, milyen esetekben alkalmazhatna a EU rugalmasabb elbánást azon tagországokkal szemben, amelyek államháztartási hiánya meghaladja a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékában meghatározott felső határt.
Több nagy állam nem büntetne
A magyar és a görög hiányról tartandó véleménycsere a jelenlegi információk szerint könnyen ahhoz a ritka helyzethez vezethet, hogy a miniszteri tanács nem követi automatikusan az Európai Bizottság ajánlását, vagyis nem dönt arról, hogy Athén ellen léptessenek életbe pénzügyi szankciót a magas deficit miatt, Magyarországra pedig ismételt figyelmeztetéssel növeljék a nyomást annak érdekében, hogy javuljon a pénzügyi fegyelem. A brüsszeli végrehajtó testület mindkét ország esetében a haladéktalan továbblépést javasolta, ám egyelőre úgy tűnik, ezzel számos ország nem ért egyet, köztük a legnagyobbak közé tartozó - és esetenként szintén túl nagy deficittel küzdő - Franciaország, Németország, Olaszország és Nagy-Britannia. Pénteken a bizottság szóvivője is elismerte, hogy nem tűnik egyértelműnek a bizottsági ajánlás azonnali követése, de a testület még mindig bizakodó.
A luxemburgi EU-elnökség egyik illetékese az MTI kérdésére azt mondta, egyelőre csak az a bizonyos, hogy az ügyben vita várható mind az euróövezetet alkotó 12 tagország miniszteri csoportjában hétfő este, mind másnap a teljes unió huszonöt miniszterének körében. Egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy lesz-e döntés is az ügyben. A European Voice című brüsszeli hetilapnak egy, az uniós tárgyalásokhoz közel álló forrás úgy nyilatkozott, várakozásai szerint nem lesz szavazás ebben a témában.
A bizottság már marasztalt
A brüsszeli bizottság - az uniós szabályok betartásának figyelésével is megbízott szerv - december 22-én állapította meg, hogy nem voltak elég hatékonyak azok az intézkedések, amelyeket a magyar kormány hozott az államháztartási deficit korrigálására, és emiatt a hiány - bizottsági számítás szerint - tavaly és várhatóan az idén is meghaladja a GDP öt százalékát. A testület ennek megfelelően azt javasolta a pénzügyminiszteri tanácsnak: döntsön úgy, hogy folytatni kell a túlzott deficit esetére megszabott eljárást, amelyet Magyarország és más EU-tagállamok esetében tavaly nyáron indítottak el.
A tanácsnak a stabilitási paktum értelmében a magas hiány megállapítása miatt tovább kellene lépnie a deficiteljárásban, különösen az euróövezeti tag Görögország esetében. Ez azonban sokak szerint nem lenne teljesen tisztességes, miután több nagy EU-tagország, köztük Németország és Franciaország már nem egy ízben komolyabb következmények nélkül "megúszta" a deficittúllépést.
Nem lehet igazi büntetés
Magyarország esetében mindemellett még az eljárás folytatása sem adna lehetőséget semmilyen tényleges szankcióra, ezzekel ugyanis csak euróövezeti tagok sújthatók. Emellett a bizottság sem vonta kétségbe, hogy még elérhető a magyar célkitűzés, az eurótagsághoz megszabott legfőbb kritériumok teljesítése 2008-ra.
A pénzügyminiszteri találkozón áttekintik még további uniós országok - Németország, Csehország, Ciprus, Málta, Lengyelország, Szlovákia - deficithelyzetét, és megvizsgálják Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Svédország és Csehország stabilitási vagy konvergenciaprogramját. Emellett tárgyalnak a stabilitási paktum módosításának részleteiről, illetve megkezdik az érdemi vitát az EU 2007-2013 közötti hétéves keretköltségvetéséről, amelynek főbb kérdéseiben a luxemburgi elnökség júniusig dönteni is szeretne. A keretköltségvetés alakulása kulcsfontosságú a tavaly belépett új EU-tagországok szempontjából, mert befolyásolhatja felzárkózásuk ütemét.
