Az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,03 százalékára korlátozná a következő uniós költségvetési időszakban a közös költségvetés kiadásait a soros brit elnökség a Londonban hétfő este kiadott hivatalos javaslat szerint. A tíz új tagország összesen 130 milliárd euró strukturális juttatást kapna a következő költségvetésből, 14 milliárddal kevesebbet az eredeti EU-bizottsági javaslatnál. Az Európai Bizottság elnöke "elfogadhatatlannak", Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csalódást keltőnek nevezte a javaslatot.
Az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,03 százalékára korlátozná a következő uniós költségvetési időszakban a közös költségvetés kiadásait a soros brit elnökség a Londonban hétfő este kiadott hivatalos javaslat szerint. A tíz új tagország összesen 130 milliárd euró strukturális juttatást kapna a következő költségvetésből, 14 milliárddal kevesebbet az eredeti EU-bizottsági javaslatnál. Az Európai Bizottság elnöke "elfogadhatatlannak", Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csalódást keltőnek nevezte a javaslatot.
A brit külügyminisztériumban ismertetett, 36 oldalas tervezet szerint a 2007-2013-as időszakban 846,754 milliárd euró állna rendelkezésre a közös költségvetésben. Ez 17 százalékkal kevesebb a brüsszeli bizottság eredeti javaslatában foglaltaknál, és "alacsonyabb" az előző, luxemburgi elnökség tervezeténél is - írta jelentésében Kertész Róbert, az MTI londoni tudósítója.
A luxemburgi elnökség javaslata még mintegy 871 milliárd eurós költségvetésről szólt; ez az arra az időszakra becsült, összesített uniós GNI 1,06 százaléka lenne.
Az 1025 milliárd eurós tavalyi bizottsági javaslat a közös GNI 1,24 százalékát tette volna ki előzetes becslések szerint.
A brit elnökség az általa tervezett költségvetést 27 tagországra számolja, a tervezet szövege szerint "abból a munkafeltételezésből kiindulva", hogy Románia és Bulgária 2007-től tagja lesz az uniónak
Az új tagországok, köztük Málta és Ciprus, a költségvetési tervezethez fűzött külön kimutatás szerint - 2004-es konstans áron számolva - 130 milliárd euróhoz jutnának a strukturális és kohéziós alapokból, de Jack Straw brit külügyminiszter a tervezetet ismertető hétfő esti londoni sajtókonferencián összesen 150 milliárd euróra tette az új tagországok által ténylegesen felvehető összeget.
Straw szerint a tavaly csatlakozott EU-tagok az összes uniós fejlesztési programot figyelembe véve - mai áron - kétszer nagyobb értékű támogatáshoz jutnának, mint hatvan évvel ezelőtt a Marshall-terv kedvezményezettjei.
A legtöbbet, 56 milliárd eurót Lengyelország kapná, Magyarországnak 22 milliárd euró jutna. A magyar juttatás lenne a harmadik legnagyobb a tíz új tagállam közül; Csehországnak a brit tervezet 23 milliárd, Szlovákiának 10 milliárd, Szlovéniának 4 milliárd eurót szán. A balti államok összesen 13 milliárd eurót, Ciprus és Málta 1-1 milliárd eurót kapna a felzárkóztatási alapokból.
Az EU-bizottság vezetője, José Manuel Barroso a jelenlegi formájában elfogadhatatlannak mondta a Londonban ismertetett javaslatot - írta jelentésében S. Tóth László, az MTI brüsszeli tudósítója. Barroso szerint "a javaslat még csak nem is reális, ha a mai kibővített Európát tekintjük, és azt az erős Európát, amit a jövőben szeretnénk. Ez egy mini-Európa számára készült költségvetés, nem pedig egy erős Európáé, amire pedig szükségünk van."
A kelet-európai tagországokon múlik a britek által előterjesztett új EU-költségvetés sorsa - közölte Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezet elnöke. Juncker úgy vélekedett, hogy ha a brit javaslat támogatásra talál Kelet-Európában, akkor az Európai Unió annak alapján megállapodásra juthat a 2007-2013 közötti keretköltségvetésről. "Azt hiszem, hogy a brit elképzelések ígéretesek lehetnek, ha a közép-és kelet-európai kollégák képesek támogatni azokat..., s ha a britek hajlandóak még további erőfeszítést tenni a nekik járó visszatérítés terén" - mondta Juncker.
László Boglár, a miniszterelnök sajtófőnöke Gyurcsány Ferenc első reagálását tolmácsolva úgy fogalmazott: csalódást keltő a brit javaslat az Európai Unió 2007-2013-ra vonatkozó költségvetésére. A brit javaslat összességében nem a közép-kelet-európai országok felzárkózását segíti, hanem konzerválja a régi és az új tagok közötti különbségeket.
Baráth Etele, az európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter az MTI-nek adott nyilatkozatában szintén csalódását fejezte ki a brit javaslattal kapcsolatban.
A miniszter aláhúzta: "a soros brit elnökség javaslata gyakorlatilag nem tükrözi az európai szolidaritás irányába megfogalmazott javaslatainkat". A brit indítvány nem adja meg annak a lehetőségét, hogy az unió következő költségvetési időszakában, 2007-2013-ban, csökkenjenek a tagországok közötti különbségek.
Kazimierz Marcinkiewicz lengyel kormányfő hazája számára elfogadhatatlannak nevezte a brit EU-költségvetési javaslatot, mondván az nem a szolidaritás elvén alapszik. Az osztrák külügyminiszter szerint Bécs alaposan tanulmányozni fogja az EU költségvetésére vonatkozó brit javaslatokat, amelyekről a külügyminiszterek brüsszeli rendkívüli ülésén fognak tanácskozni.
Silvio Berlusconi hétfőn telefonon közölte brit kollégájával, Tony Blairrel, az Európai Tanács soros elnökével, hogy Olaszország megállapodásra törekszik az Európai Unió hosszú távú költségvetése kapcsán, de felsorolta azokat a kérdéseket is, amelyekről nem hajlandó tárgyalni - tudatta az olasz kormány. Olaszország elutasítja az elmaradott olasz déli régiónak, Mezzogiornónak szánt európai uniós támogatások mindenféle korlátozását és az olasz költségvetési befizetés növelését.
