-
Balett bérlet kapható
Különleges történetekkel várja a táncszínház szerelmeseit a Székesfehérvári Balett Színház az év második felében is. A négy estére szóló bérlet július 17-től érhető el, személyes vásárlással a Vörösmarty Színház jegyirodájában. A szeptemberben premierrel induló előadássorozatra Székesfehérvár polgármestere is az elsők között váltott bérletet.
2024.07.17. -
Nyári kertesték
Immár harmadik alkalommal rendezi meg az Orsiékszer A Mi Udvarunk - Nyári kertesték kulturális programot. A július 24-én, szerdán induló ötnapos rendezvény keretében lesz nyáresti piknik, kiskoncertek, ékszerkészítő workshop.
2024.07.17. -
Tájképek és csendéletek
Egy apa-lánya alkotó páros festményeiből nyílt kiállítás a VOKE Vörösmarty Mihály Művelődési Házban. Pintér László és Pintér Zsuzsanna az eredendőt hozta el tájképeivel és csendéleteivel Székesfehérvárra.
2024.07.17. -
Áldozati állatok a koporsókon
Áldozati állatok a koporsókon, különleges leletek kerültek elő a kora avar kori sírokból Csákberényben. Negyedik alkalommal indult tervásatás Csákberényben az Arató-szérűn.
2024.07.17.
Csodaváró - online koncert az Alba Regia Szimfonikus Zenekartól
A próbatermükben rögzített koncerttel lepi meg közönségét az Alba Regia Szimfonikus Zenekar január 31-én, vasárnap 19 órakor a YouTube-csatornáján. A Csodaváró című hangversenyen három mű hangzik el: Mozart Titus kegyelme című operájának nyitánya, szintén Mozarttól a C-dúr oboaverseny K.314, valamint Haydn-tól a D-dúr „Csoda” szimfónia No 96. A koncert szólistája Fóris István oboaművész lesz, vezényel: Thomas Kornél.
2021.01.28. 07:39 |
Januárban is folytatódtak a fehérvári zenekar online koncertjei: a szimfonikusok rendszeresen kedveskednek rajongóiknak kisebb-nagyobb koncertekkel a videómegosztó csatornákon és a Fehérvár Televízióban, mégpedig ingyenesen. A hónapot a Csodaváró címet viselő, három művet felvonultató hangversennyel zárják.Mozart a Titus kegyelme című opera seriáját (vagyis hősi hangvételű komoly operáját) II. Lipót császár cseh királlyá koronázására készítette, bemutatója 1791. szeptember 6-án volt Prágában. Bár a XIX. század elején a legtöbbet játszott Mozart-opera volt ez, mégis több mint egy évszázadnyi pihenő után, a XX. század második felében tért csak vissza új felfedezésként az operaházak színpadaira. Ma már biztos helyet foglal el az operai repertoárban, nyitánya pedig továbbra is népszerű kiegészítője a szimfonikus koncerteknek, ahogyan ez esetben is.
Mondják, hogy Mozart még akkor is latens operát írt, amikor hangszeres zenét komponált. Operaszerű elemek a C-dúr oboaversenyben is bőséggel vannak jelen. A poétikusan áradó lassú tétel ‒ amelyet szinte „végigénekel” a szólóhangszer ‒ érzelmes áriára emlékeztet, míg a rondó-finálé játékos dallamfordulatai a Szöktetés a szerájból zenéjét előlegezik.
Haydn több mint száz szimfóniája közül a „csoda” melléknevet viselő D-dúr kompozíció a 96. A különleges melléknevet a szimfónia az 1791-es londoni ősbemutatón történtek miatt kapta. Amikor a nagy tiszteletnek örvendő bécsi komponista, Haydn belépett a koncertterembe, sok kíváncsi néző elhagyta az ülőhelyét, és előrerohant, hogy a szerzőt közelről láthassa, így az ülőhelyek a nézőtér közepén üresen maradtak. Alighogy ez megtörtént, a hatalmas koronacsillár leszakadt a mennyezetről, és rázuhant az üresen maradt székekre. Az első dermedt másodpercek után a meglepődött nézőkből kitört a kiáltás: „Miracle! Miracle!”, azaz: „Csoda! Csoda!”