-
Hétvégi vásárlás adományozással
Vasárnapig tart az év legnagyobb élelmiszergyűjtő akciója a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szervezésében. Az ország 154 településén 365 áruházban összesen 6500 önkéntes gyűjti majd az adományokat. Székesfehérváron nyolc helyszínen, a kasszák melletti gyűjtőpontokon az Élelmiszerbank zöld mellényt viselő önkéntesei köszönettel fogadják a hűtést nem igénylő, tartós élelmiszereket, édességeket.
2024.11.16. -
Nemzeti konzultáció a magyar érdekek mentén – részvételre kérik a lakosságot
A válságok korában élünk, egymás után vagy egymással egyidőben jelennek meg súlyos konfliktusok a világban. Ilyen helyzetben fontos a gazdasági semlegesség, valamint az, hogy egyetértési pontokat alakítsunk ki és közösen döntsünk a céljainkról – hívták fel a figyelmet Vargha Tamás és Törő Gábor országgyűlési képviselők közös székesfehérvári sajtótájékoztatójukon. A honatyák a nemzeti konzultáción való részvételre kérték a lakosságot.
2024.11.15. -
A Magyar Jelnyelv Napja
A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvényt november 9-én fogadták el. E törvény megszületésének jelentőségét elismerve, e nap emlékére november 9. a magyar jelnyelv napja 2017 óta, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének kezdeményezése nyomán.
2024.11.09. -
Nemzeti gyásznap
November 4-én, a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok egykori bevonulásának 68. évfordulóján országszerte megemlékeznek a forradalom áldozatairól. November 4-én, hétfőn 18.30-kor néma mécsesgyújtás és megemlékezés lesz az Országalmánál. A Nemzeti Gyásznapon az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezik Székesfehérvár.
2024.11.04.
Diszkrimináció az álláshirdetésekben és az interjúkon - forduljon az EBH-hoz!
Magyarországon az 50 év feletti és a kisgyermekes munkavállalókat, valamint a szolgáltatások igénybevétele során a fogyatékkal élőket sújtja leggyakrabban hátrányos megkülönböztetés. Az álláskereső a Egyenlő Bánásmód Hatóságoz fordulhat, ha az állásinterjún személyes, különleges adatokra (például a tervezett gyermekvállalásra) vonatkozó kérdéseket tesznek fel, és az álláskereső úgy ítéli meg, hogy a kifogásolt kérdésre adott válasza miatt nem kapta meg az állást.
2008.11.16. 09:29 |
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) hivatalból nem indíthat eljárást a diszkriminatív álláshirdetések feladói ellen, ha az álláskeresők ilyen hirdetéssel találkoznak, tegyenek bejelentést a hatóságnak - mondta Demeter Judit, az EBH elnöke.
Magyarországon az 50 év feletti és a kisgyermekes munkavállalókat, valamint a szolgáltatások igénybevétele során a fogyatékkal élőket sújtja leggyakrabban hátrányos megkülönböztetés. A vizsgált ügyek több mint fele a foglalkoztatással kapcsolatos, 2007-ben a hatóság döntéseinek 60 százaléka tartozott ebbe a körbe - közölte az elnök. A hatóságnak több mint 100 civil szervezettel, illetve munkavállalói érdekképviselettel van rendszeres kapcsolata. E szervezeteknek kiemelkedő lehetőségeik és már érdemeik is vannak a diszkrimináció elleni fellépésben, az eljárás során képviselhetik a diszkrimináció áldozatait, ügyfélként bizonyítási indítványokat tehetnek, és közérdekű igényérvényesítéssel is fordulhatnak és fordulnak is a hatósághoz.
Az EBH hivatalból nem indíthat eljárást a diszkriminatív álláshirdetések feladói ellen, ha az álláskeresők ilyen hirdetéssel találkoznak, tegyenek bejelentést a hatóságnak - mondta az elnök. Egy 2008. júliusi Az Európai Bírósági egy- 2008. évi - döntése szerint nem szükséges az, hogy ténylegesen jelentkezzen az állásra a kiírt feltételeknek meg nem felelő jelentkező, mert önmagában a diszkriminatív feltételt tartalmazó hirdetés alapján is megindulhat az eljárás.
Az álláskereső a hatósághoz fordulhat akkor is, ha az állásinterjún személyes, különleges adatokra (például a tervezett gyermekvállalásra) vonatkozó kérdéseket tesznek fel, és az álláskereső úgy ítéli meg, hogy a kifogásolt kérdésre adott válasza miatt nem kapta meg az állást. Ilyen eseteknél az eljárásban a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a kérdés nem hangzott el, vagy elhangzott ugyan, de a betöltendő állás szempontjából komoly jelentősége van - hangsúlyozta Demeter Judit.
Magyarországon minden többségi tulajdonban lévő állami cégnél, illetve a közszolgáltatást végző költségvetési intézményeknél, ahol 50 főnél többet foglalkoztatnak, kell (vagy kellene) esélyegyenlőségi terveket elfogadni. A hatóság honlapján megtalálható ez a mintegy négyezer munkáltató. Amennyiben a munkáltató ilyen tervvel nem rendelkezik, az EBH-hoz lehet fordulni.
Magyarországon az 50 év feletti és a kisgyermekes munkavállalókat, valamint a szolgáltatások igénybevétele során a fogyatékkal élőket sújtja leggyakrabban hátrányos megkülönböztetés. A vizsgált ügyek több mint fele a foglalkoztatással kapcsolatos, 2007-ben a hatóság döntéseinek 60 százaléka tartozott ebbe a körbe - közölte az elnök. A hatóságnak több mint 100 civil szervezettel, illetve munkavállalói érdekképviselettel van rendszeres kapcsolata. E szervezeteknek kiemelkedő lehetőségeik és már érdemeik is vannak a diszkrimináció elleni fellépésben, az eljárás során képviselhetik a diszkrimináció áldozatait, ügyfélként bizonyítási indítványokat tehetnek, és közérdekű igényérvényesítéssel is fordulhatnak és fordulnak is a hatósághoz.
Az EBH hivatalból nem indíthat eljárást a diszkriminatív álláshirdetések feladói ellen, ha az álláskeresők ilyen hirdetéssel találkoznak, tegyenek bejelentést a hatóságnak - mondta az elnök. Egy 2008. júliusi Az Európai Bírósági egy- 2008. évi - döntése szerint nem szükséges az, hogy ténylegesen jelentkezzen az állásra a kiírt feltételeknek meg nem felelő jelentkező, mert önmagában a diszkriminatív feltételt tartalmazó hirdetés alapján is megindulhat az eljárás.
Az álláskereső a hatósághoz fordulhat akkor is, ha az állásinterjún személyes, különleges adatokra (például a tervezett gyermekvállalásra) vonatkozó kérdéseket tesznek fel, és az álláskereső úgy ítéli meg, hogy a kifogásolt kérdésre adott válasza miatt nem kapta meg az állást. Ilyen eseteknél az eljárásban a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a kérdés nem hangzott el, vagy elhangzott ugyan, de a betöltendő állás szempontjából komoly jelentősége van - hangsúlyozta Demeter Judit.
Magyarországon minden többségi tulajdonban lévő állami cégnél, illetve a közszolgáltatást végző költségvetési intézményeknél, ahol 50 főnél többet foglalkoztatnak, kell (vagy kellene) esélyegyenlőségi terveket elfogadni. A hatóság honlapján megtalálható ez a mintegy négyezer munkáltató. Amennyiben a munkáltató ilyen tervvel nem rendelkezik, az EBH-hoz lehet fordulni.