-
Ejtőernyősök emlékezése
Koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak pénteken a Vásárhelyi úton a pilóták, az ejtőernyősök és az egykori 62. Önálló Ejtőernyős Zászlóalj tiszteletére. A Veterán Repülők és Ejtőernyősök Fejér Megyei Egyesülete a hagyományokat követve, immár 32. alkalommal szervezte meg az eseményt a székesfehérvári Repülős és Ejtőernyős Emlékműnél.
2024.08.02. -
Betevő és tanszeradomány
Az augusztusi ételosztások alkalmával nemcsak tartós élelmiszerrel, süteménnyel és gyümölccsel, hanem új vagy jó állapotban lévő, használt tanszerekkel is segíthetik a jószándékúak a Fehérvári Heti Betevő vendégeit.
2024.08.01. -
Két keréken sebezhetőbbek
Hazánk egyik legeredményesebb fiatal gyorsasági motorversenyzője, Számadó Máté és az Országos Mentőszolgálat összefogásával indult kampány a biztonságos motorozásért.
2024.08.02. -
Az ejtőernyősökre emlékeztek
Koszorúzással egybekötött megemlékezéssel tisztelegtek az ejtőernyős egyesületek, valamint az önkormányzat képviselői a Repülős és Ejtőernyős Emlékműnél.
2024.08.02.
Dombormű őrzi Sobor Antal emlékét a Szent István Művelődési Ház udvarán
Egy esztendeje távozott közülünk Sobor Antal József Attila-díjas író, festőművész. Emlékét ezentúl dombormű is őrzi a Szent István Művelődési Ház díszudvarán. Román Károly barátja szavaival „Sobor Antal ízig - vérig lokálpatrióta volt, bár sohasem volt vidékies. Az egyetemes magyar és európai kultúra neveltje volt, európai magyarként gondolkodott a világról és minden emberi jelenségről.”
2011.04.16. 18:15 |
Egy esztendeje távozott közülünk Sobor Antal József Attila-díjas író, festőművész. Emlékét ezentúl dombormű is őrzi a Szent István Művelődési Ház díszudvarán. Román Károly barátja szavaival „Sobor Antal ízig - vérig lokálpatrióta volt, bár sohasem volt vidékies. Az egyetemes magyar és európai kultúra neveltje volt, európai magyarként gondolkodott a világról és minden emberi jelenségről.”
Április 16-án szombaton a Szent István Művelődési Ház Díszudvarán Spányi Antal megyéspüspök avatta fel Sobor Antal domborművét. A Városi Levéltárban "Ég alatt a kanyargó utak" címmel nyílt kamara-kiállítás és emlékestet is rendeztek Román Károly, Bobory Zoltán és Péntek Imre közreműködésével.
![](/_user/0/Image/000Peter_2011/__prilis/sobor1.jpg)
A domborműavatás alkalmából Román Károly, az író barátja mondott ünnepi beszédet. „Itt tanított, itt írta regényét, novelláit, és mert magyar író volt és vidéken élő tanár, szerényen élt, szinte szerzetesként, illetve úgy, mint egy gyári munkás, vagy kishivatalnok. Nem vágyott szerencsésebb pályatársai hírnevére, itt akart élni a családban, amelyhez tartozott és a városban, amely felnevelte.” - mondta el Sobor Antalról egykori tanárkollégája.
![](/_user/0/Image/000Peter_2011/__prilis/sobor2.jpg)
„Kapcsolatunk és írásai révén lettem fehérvári, ő ugyanis ízig vérig lokálpatrióta volt, bár sohasem volt vidékies. Az egyetemes magyar és európai kultúra neveltje volt, európai magyarként gondolkodott a világról és minden emberi jelenségről. Ennek a kultúrának minden elemét fontosnak tartotta.” - tette hozzá Román Károly.
![](/_user/0/Image/000Peter_2011/__prilis/sobor3.jpg)
Sobor Antal tanári, írói és festői életműve igen jelentős Székesfehérvár számára. A művész túl a 75. születésnapján is aktívan dolgozott, publikált, festett. Életműve nagyon gazdag, számos kiváló regény és novellás kötet, mint pl. a Hosszú háború és a Vidéki városban megírása is nevéhez fűződik. Írásainak témája gyakran Székesfehérvár múltjából, jelenéből eredt.
![](/_user/0/Image/000Peter_2011/__prilis/sobor4.jpg)
Sobor Antal Székesfehérváron született 1933-ban. Itt járt középiskolába, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karának elvégzését követően visszatért szülővárosába tanítani. 1971-től nyugdíjazásáig a Vasvári Pál Gimnázium és Szakközépiskola tanára volt.