-
Régész Színház
Egy kalandos életút és egy szenzációs felfedezés elevenedik meg ismét, augusztus 1-től három napon át újra Régész Színház lesz a Szent István Király Múzeum díszudvarán. Jegyek a https://szikm.jegy.hu/ oldalon vásárolhatók.
2024.07.27. -
Késői opus
Augusztus 16-án pénteken nyílik meg Pinke Miklós Késői opus című képzőművészeti tárlata a Pelikán Galériában. A kiállítást Szűcs Erzsébet művészettörténész nyitja meg 18 órakor.
2024.07.26. -
Áldás az autókra
Az utazók védőszentjéről elnevezett maroshegyi templom július 25-én, Szent Kristóf napján tartotta hagyományos búcsúját. A szentmise részeként a hívek az úton járók patrónusához fohászkodhattak, a szertartás után pedig a járművekre kérték Szent Kristóf áldását a Vásártéren.
2024.07.26. -
„Nagy az Úr!” - A klasszika mesterei
Nagy az Úr! - A klasszika mesterei címmel a Szent Sebestyén Templomban befejeződött a Harmonia Albensis koncertsorozat. Az esten Mozart és Haydn művei csendültek fel.
2024.07.26.
Döntő győzelem Székesfehérvár mellett - III. István serege legyőzi IV. Istvánt
III. István magyar király seregével Székesfehérvár mellett döntő győzelmet aratott nagybátyja, IV. István felett június 19-én. 1163. őszén megkötötte I. Manuéllal a belgrádi egyezményt, amelyben a bizánci császár Magyarország törvényes uralkodójának ismerte el, valamint a dalmát, horvát és szerémségi területek fejében megvonta további támogatását IV. Istvántól.
III. István magyar király seregével Székesfehérvár mellett döntő győzelmet aratott nagybátyja, IV. István felett június 19-én.
III. Istvánt száműzött nagybátyja, István herceg (a későbbi IV. István) I. Manuél bizánci császár támogatásával elűzte, így a király Ausztriába menekült. A Bizánci Birodalomtól túlságosan is függő (IV.) László helyett a főurak bátyját, II. Lászlót ismerték el királynak, ő azonban már 1163. januárjában meghalt.
Júniusban IV. István döntő vereséget szenvedett, menekülés közben fogságba esett, de III. István szabadon bocsátotta. 1163. őszén megkötötte I. Manuéllal a belgrádi egyezményt, amelyben a bizánci császár Magyarország törvényes uralkodójának ismerte el, valamint a dalmát, horvát és szerémségi területek fejében megvonta további támogatását IV. Istvántól. III. István nem adta át a területeket, így 1164-ben és 1165-ben beavatkozott IV. István oldalán, aki Magyarországot ajánlotta fel neki hűbérül.
A Bizánci Birodalom végül 1165-ben bekebelezte Horvátországot, Dalmáciát, a Szerémséget és Boszniát is, sőt Zimonyt is elfoglalta IV. István áprilisban bekövetkezett hirtelen halála után.