-
A Székesegyház ünnepe
November 25-én hétfőn a Székesegyház felszentelésének évfordulóját ünneplik a 17 órakor kezdődő szentmisével. Az ünnepségre meghívást kapnak a Prohászka Imaszövetség tagjai is, hogy együtt imádkozzanak a lelkipásztorkodó papságért.
2024.11.25. -
Gregor József Énekverseny
Ünnepi gálahangversennyel ért véget a VII. Országos Gregor József Énekverseny vasárnap délután. A Szent István teremben rendezett eseményen adták át a különdíjakat és hirdettek nyerteseket. A zeneművészeti szakgimnáziumok magánének szakán tanulók két korcsoportjában ítélte oda az első díjat a szakmai zsűri.
2024.11.24. -
150 éves a múzeum
Már nagy erőkkel készülnek az év legfontosabb fehérvári kiállítására a Csók István Képtárban. 150 éves fennállását ünnepli idén a Szent István Király Múzeum - ezen apropóból nyílik majd november 30-án nagyszabású tárlat Fehérváron.
2024.11.22. -
Elkezdődött az énekverseny
Elkezdődött az Országos Gregor József Énekverseny a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnáziumban. Idén közel nyolcvan diák jelentkezett a három napos megmérettetésre.
2024.11.22.
Döntő győzelem Székesfehérvár mellett - III. István serege legyőzi IV. Istvánt
III. István magyar király seregével Székesfehérvár mellett döntő győzelmet aratott nagybátyja, IV. István felett június 19-én. 1163. őszén megkötötte I. Manuéllal a belgrádi egyezményt, amelyben a bizánci császár Magyarország törvényes uralkodójának ismerte el, valamint a dalmát, horvát és szerémségi területek fejében megvonta további támogatását IV. Istvántól.
III. István magyar király seregével Székesfehérvár mellett döntő győzelmet aratott nagybátyja, IV. István felett június 19-én.
III. Istvánt száműzött nagybátyja, István herceg (a későbbi IV. István) I. Manuél bizánci császár támogatásával elűzte, így a király Ausztriába menekült. A Bizánci Birodalomtól túlságosan is függő (IV.) László helyett a főurak bátyját, II. Lászlót ismerték el királynak, ő azonban már 1163. januárjában meghalt.
Júniusban IV. István döntő vereséget szenvedett, menekülés közben fogságba esett, de III. István szabadon bocsátotta. 1163. őszén megkötötte I. Manuéllal a belgrádi egyezményt, amelyben a bizánci császár Magyarország törvényes uralkodójának ismerte el, valamint a dalmát, horvát és szerémségi területek fejében megvonta további támogatását IV. Istvántól. III. István nem adta át a területeket, így 1164-ben és 1165-ben beavatkozott IV. István oldalán, aki Magyarországot ajánlotta fel neki hűbérül.
A Bizánci Birodalom végül 1165-ben bekebelezte Horvátországot, Dalmáciát, a Szerémséget és Boszniát is, sőt Zimonyt is elfoglalta IV. István áprilisban bekövetkezett hirtelen halála után.