Döntött a parlament a kiegészítő bérkompenzáció szabályairól

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet keresők bérkompenzációjának végrehajtásához szükséges törvénymódosításokat, és változtatott a költségvetésen is, segítendő azokat a vállalkozásokat, amelyeknek az elvárt ötszázalékos béremelés is gondot okoz. Erre a célra a büdzsé módosításával 21 milliárd forintot csoportosítottak át a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba.
 
2012.03.26. 18:55 |
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet keresők bérkompenzációjának végrehajtásához szükséges törvénymódosításokat, és változtatott a költségvetésen is, segítendő azokat a vállalkozásokat, amelyeknek az elvárt ötszázalékos béremelés is gondot okoz. Erre a célra a büdzsé módosításával 21 milliárd forintot csoportosítottak át a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba.
 
Azok a cégek, amelyek az elvárt béremelést minden dolgozójuk esetében teljesítik, a korábban munkáltatói tb-járuléknak nevezett szociális hozzájárulási adóból levonhatják a béremelések öt százalékot meghaladó részének költségeit. Azonban - olvasható a büdzsémódosítás indoklásában - sok esetben az ötszázalékos béremelés fedezete sem biztosított a vállalkozásoknál.
 
A kormány ezért kiegészítő támogatásról döntött, így az eredetileg az elmaradó béremelések kompenzációjára szánt 21 milliárd forint a béremelések megvalósítását szolgálja. A kormány szerint a támogatás a vállalatokat ösztönözi béremelésre. A parlament elfogadta az elvárt béremelés végrehajtásával összefüggő törvénymódosításokat is. Eszerint a munkaügyi ellenőrzések a jövőben kiterjednek a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek értékének megőrzéséhez szükséges elvárt béremelés ellenőrzésére is. A munkaügyi hatóság azonban nem hozhat elmarasztaló határozatot akkor, ha a munkáltató az ellenőrzés kezdetéig az érintett munkavállalók legalább kétharmadánál eleget tett a béremelésnek.