-
Búcsúünnep a Zsolt utcában
Gyerekeknek szóló kézműves foglalkozással indult az idei Krisztus Király Napok, a Zsolt utcai templomban és annak közösségi házában. A kicsik mézeskalácsot sütöttek, asztali díszeket, adventi koszorúkat készítettek szombat délelőtt. Az Krisztus Király Templomhoz kapcsolódó búcsúünnep eseményei késő délután folytatódnak.
2024.11.23. -
Pro Theatro-díj
Székesfehérvár kulturális, táncművészeti értékeinek gyarapítása érdekében végzett kiemelkedő munkája elismeréseként Pro Theatro-díjat adományozott Székesfehérvár Közgyűlése Cristina Porres Mormeneo-nak. A Székesfehérvári Balett Színház szólistája és vezető balettmestere a Tűzmadár című táncszínházi produkció pénteki premierje előtt vette át az elismerést dr. Cser-Palkovics András polgármestertől.
2024.11.22. -
150 éves a múzeum
Már nagy erőkkel készülnek az év legfontosabb fehérvári kiállítására a Csók István Képtárban. 150 éves fennállását ünnepli idén a Szent István Király Múzeum - ezen apropóból nyílik majd november 30-án nagyszabású tárlat Fehérváron.
2024.11.22. -
Elkezdődött az énekverseny
Elkezdődött az Országos Gregor József Énekverseny a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnáziumban. Idén közel nyolcvan diák jelentkezett a három napos megmérettetésre.
2024.11.22.
Dr. Gergely Anna – az emlékezet őrzője, a város zsidó múltjának kutatója
Dr. Gergely Anna történész számos könyvet jegyez szerzőként, emellett kiállításokat szervez és ismeretterjesztő történelmi várostúrák vezetője.
Megszámlálhatatlan előadásának témái között szerepelt már Anne Frank és a holland zsidóság, a zsidó tárgyak művészete, a rokokó Hiemer ház és a Fekete Sas Szálloda is.
Az interjúban szó van „A székesfehérvári és Fejér megyei zsidóság tragédiája (1938–1944)” című holokauszt könyvéről is, amelyen mintegy tíz évig dolgozott. A beszélgetésben a 2004-ben rendezett nagyszabású kiállításról is megemlékeznek, amelyet a történész „Zsidó kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében” címmel rendezett meg. Ennek kapcsán készült egy magyar - angol nyelvű kiállítás-katalógus is, melyben több, mint hetven zsidó közéleti személyiségről, tudósról, művészről, teológusról, jogtudósról írt, akik fehérváriak, vagy Fejér megyeiek, köztük Goldziher Ignácról, a világhírű orientalistáról, aki tizenhat éves koráig Székesfehérváron nevelkedett.
Érdekes része az interjúnak a székesfehérvári zsidó képzőművészeti hagyományokról szóló rész is. A késő dualizmus korában, illetve a két világháború között négy képzőművész származott el innen, akik az 1860-70-es években itt születtek. Tull Ödön, Lakos Alfréd, Barta Ernő, valamint a Lovasberényben született szobrászművész Róna József valamennyien a kor hagyományai szerint külföldön tanultak és különböző utakat választottak a valóság ábrázolásához.