Dr. Szikora Jánost választották a Vörösmarty Színház igazgatójává

 A Közgyűlés elején a város polgármestere adta át a Székesfehérvár Sportjáért díjat Madár Imrének az Alba Regia KSE szakmai igazgatójának. A nyílt ülés végén pedig megválasztotta a testület a Vörösmarty Színház új igazgatóját dr. Szikora János személyében, aki az utóbbi három évben a budapesti Új Színház művészeti vezetői feladatait látta el. Döntött a testület arról is, hogy Nagy Benedek készítheti el gr. Zichy Jenő szobrát Székesfehérváron és határoztak a Máriamajori-erdő és a Nagy-völgy helyi védetté nyilvánításáról.
A közgyűlés többsége a szakmai javaslatot támogatta
2012.05.11. 09:02 |
 A Közgyűlés elején a város polgármestere adta át a Székesfehérvár Sportjáért díjat Madár Imrének az Alba Regia KSE szakmai igazgatójának. A nyílt ülés végén pedig megválasztotta a testület a Vörösmarty Színház új igazgatóját dr. Szikora János személyében, aki az utóbbi három évben a budapesti Új Színház művészeti vezetői feladatait látta el. Döntött a testület arról is, hogy Nagy Benedek készítheti el gr. Zichy Jenő szobrát Székesfehérváron és határoztak a Máriamajori-erdő és a Nagy-völgy helyi védetté nyilvánításáról.
 A közgyűlés 17 igen és 3 tartózkodás mellett választotta igazgatóvá dr. Szikor Jánost. Május elején szakmai bizottság hallgatta meg a a színházigazgató jelölteket.
 
A Vörösmarty Színház új igazgatója
 Dr. Szikora János a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1975-ben szerzett jogi diplomát, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1979-ben színházrendezői diplomát. Önéletrajza szerint színházi munkássága a 70-es évek avantgárd amatőr színházi csoportjai között kezdődött. A főiskola elvégzése után a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, 1980-1982 között a Győri Kisfaludy Színháznál, majd 1983-1984 között a Miskolci Nemzeti Színháznál dolgozott. Az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója volt 1985-1986 között. A Vígszínház rendezője 1986-tól, majd a Pécsi Nemzeti Színháznál dolgozott. A Szegedi Nemzeti Színházban és a Szegedi Szabadtéri Játékoknál 1996-1999 között művészeti vezetői feladatokat látott el. A szabadúszóként eltöltött éveket követően 2002-től 2007-ig a szolnoki Szigligeti Színház kinevezett igazgatója volt. Ezt követően Szerbiában és Horvátországban rendezett, majd a budapesti Új Színház művészeti vezetői feladatait 2009-től 2012-ig látta el.
 
 Székesfehérvár Közgyűlése tavaly év végén nyilvánította ki azon szándékát, hogy köztéri alkotás állításával kíván megemlékezni Gróf Zichy Jenőről, Székesfehérvár Díszpolgáráról. A mű megvalósítása meghívásos pályázat keretében történt, melyre Melocco Miklóst, Székely János Jenőt és Nagy Benedeket kérte fel a város. Nagy Benedek elkészítette az 1:1-es, 5/4-es léptékű életnagyságú mellszobrot melyet a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus kivitelezésre javasolt. A szobor felállítására és avatására a tervek szerint szeptember 21-én kerül sor.

 
 Kezdeményezte a testület a Máriamajori-erdő és a Nagy-völgy helyi védetté nyilvánítását. A terület Pátkától nyugatra, Zámolytól délkeletre, az ún. Zámolyi táblán elhelyezkedő aszóvölgyben húzódik. A meredek lejtőjű, mezőgazdaságilag nem hasznosítható völgyrendszer oldalán található erdős területet az évezredes tájhasználat következtében szántók, gyümölcsösök övezik. A terület közigazgatásilag Székesfehérvár külterületéhez tartozik. Nemrégiben Pörgye Krisztina és Simon György székesfehérvári lakosok kérelmet nyújtottak be az önkormányzathoz a terület a helyi védetté nyilvánítására. A helyi védelemre javasolt terület közvetlen közelében, délnyugat irányban húzódik a Natura 2000 területként jegyzett, és jelenleg folyamatban lévő helyi védetté nyilvánítási eljárás alatt álló Aszal-völgy. Az Aszal-völgyben löszgyepek, erdős sztyepprétek találhatók nagyobb kiterjedésben, míg a Máriamajori-erdőbe és a Nagy-völgyben a löszön kialakult erdők kiterjedése számottevő.

 
 A helyi védetté nyilvánítás első lépése az a szándéknyilatkozat, melyben a Közgyűlés kezdeményezi a területek védetté nyilvánítását. Ezt követően természetvédelmi kezelési tervet kell készíteni, melyben az ingatlan nyilvántartási adatok feltüntetését és a terület állapot felmérését követően meg kell határozni a természetvédelmi kezelési célkitűzéseket, előírásokat. A folyamat következő lépése a természetvédelmi kezelési terv ismertetése az érintett hatóságokkal és a terület tulajdonosaival, majd a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság jóváhagyásával ismételt közgyűlési döntés, rendeletalkotás alapján válhatnak helyileg védetté a területek.

 
 A közgyűlés városi cégek éves beszámolóiról is tárgyalt. Elfogadták az Alba Regia Térségi Integrált Szakképzés Szervezési Közhasznú Nonprofit Kft., a Fejérvíz Zrt., a Széphő Zrt., a SZÉKOM Székesfehérvári Kommunális Zrt., a Depónia Hulladékkezelő és Településtisztasági Kft és az Önkormányzati Informatikai Központ Non-profit Kft. 2011-es egyszerűsített éves beszámolóját.