Az Európai Unió statisztikai hivatala szerint 2025-ig még nőni fog az EU lakossága, bár elsősorban a bevándorlás és nem a népességszaporulat miatt. 2050-re viszont már drasztikus népességfogyást jósolnak a szakemberek, ekkora várhatóan már csak 52 millió munkaképes korú ember lesz az EU-ban. Magyarország népessége folyamatosan csökken az Eurostat szerint, 2050-re 12 százalékkal leszünk kevesebben az előrejelzésük szerint. A leggyorsabban a litvánok fogynak, miközben Luxemburg népessége 42 százalékkal több lesz 45 év múlva.
Pénteken tette közzé hivatalos előrejelzését a 2004-2050-re vonatkozó időszakra az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Eszerint a következő 20 évben több mint 13 millióval fog nőni az EU népessége a bevándorlóknak köszönhetően. Míg 2004 január 1-jén 456,8 millió EU-lakos volt, 2025 január 1-jére 470,1 millió embert jósolnak a szakemberek. 2010-től viszont már a halálozások száma felülmúlja az élveszületésekét.
2025 után azonban a bevándorlók száma már nem múlja felül az EU-lakosok számának csökkenését - jósolta az Eurostat. Az előrejelzés szerint 2050. január 1-jére 449,8 millió ember él az Európai Unióban, vagyis 25 év alatt 20 millióval leszünk kevesebben. A jelenleg 25 tagállamból álló EU népessége a statisztikai hivatal szerint úgy fog 1,5 százalékkal csökkenni, hogy a régebben csatlakozott 15 tagállam népessége 0,4 százalékkal nőni fog az előrejelzések szerint, míg a 10 új tagországé átlagosan 11,7 százalékkal csökken.
Az előrejelzések szerint különösen aggasztó az, hogy a munkaképes korosztály - a 15-64 évesek - száma fog drasztikusan csökkeni. Míg 2004-ben a teljes népesség 67,2 százaléka volt munkaképes korú, 2050-re már csak 56,7 százalékot jósolnak, ami 52 millió embert jelent. A 14 évesnél fiatalabbak számának csökkenését is várják a szakemberek, míg 2004-ben az EU népességének 16,4 százaléka tartozott ebbe a korosztályba, 2050-re az előrejelzésekben már csak 13,4 százalék szerepel. Eközben a 65 éven felüliek száma viszont megduplázódik a következő 45 évben: a 2004-es 16,4 százalékhoz képest 2050-re azt várják, hogy a népesség 29,9 százalék 65 év feletti lesz.
A szakemberek a jelenlegi népességi tendenciákat vették alapul az előrejelzésükben, ugyanakkor felhívták arra a figyelmet, hogy a számokat kellő megfontoltsággal kell szemlélni, különösen minél erőlébb haladunk az időben. Példaként említették, hogy az EU újabb bővítésével - Bulgária és Románia tagfelvétele várható legközelebb - ezek a számok máris módosulnak.
Az új tagországok rontják leginkább a statisztikát
2004-ben már hét EU-tagállam - Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia - népessége csökkent. 2025-re az Eurostat előrejelzése szerint ehhez újabb hat tagállam csatlakozik: 2013-tól Olaszország, 2014-től Németroszág és Szlovénia, 2018-tól Portugália, 2020-tól Görögország, 2022-től pedig Spanyolország népességcsökkenését várják a jelenlegi tendenciák alapján a szakemberek. 2050-re az előbb felsoroltakon túl újabb 7 tagállam népességfogyását jósolják: Finnországban 2028-tól, Ausztriában 2029-től, Dániában 2032-től Hollandiában 2036-tól, Belgiumban 2037-től, Nagy-Britanniában 2040-től, míg Franciaországban 2042-től számítanak népességfogyásra a kutatók.
A vizsgált 2004-2050 közötti időszakban a legnagyobb népességfogyást az új EU-tagállamokban várják. Az előrejelzések szerint a ciklus végére Litvánia népessége csökken a leginkább, várhatóan 19,2 százalékkal. Észtországban 16,6 százalékos, Litvániában 16,4 százalékos, Csehországban 12,9 százalékos, Magyarországon és Szlovákiában 11,9 százalékos, míg Lengyelországban 11,8 százalékos népességcsökkenést jósol az Eurostat.
Javítja a statisztikát, hogy a szakemberek előrejelzései szerint Írország, Ciprus, Luxemburg, Málta és Svédország népessége még a következő 45 évben is nőni fog. A legnagyobb népességnövekedést Luxemburgban várják, 42,3 százalékkal, a második lehet Írország 36 százalékkal, míg Cipruson 33,5 százalékos, Máltán 27,1 százalékos népességnövekedést várnak.
Abszolút számokban kifejezve Németország népessége fogy leginkább: 7,9 millióval lesznek kevesebben. Az olaszok 5,2 millió emberrel lesznek kevesebben, Lengyelország 4,5 millióval, miközben a legnagyobb növekedést Franciaország fogja elérni a szakértők szerint 5,8 milliós népességnövekedéssel. Nagy-Britannia népesség 4,7 millióval, Írországé 1,5 millióval fog nőni az EU hivatalos statisztikai hivatala szerint.
A munkaképes - 15-64 éves - korosztályt tekintve a spanyol munkaképes korosztály lesz a legkevesebb (52,9 százalék a teljes népességből), míg Luxemburgban a teljes népesség 61, 3 százaléka lesz még mindig aktív, és ezzel vezetni fognak az EU-ban - jósolták a kutatók. A 0-14 korosztály Cipruson csökken a leginkább (a mostani 20 százalékról 13,3 százalékra). A legkevesebb fiatal a teljes népességhez viszonyítva várhatóan Olaszországban lesz (11,2 százalék), a legtöbb Luxemburgban (16,6 százalék). A 64 évnél idősebbek közül Spanyolországban élnek majd legtöbben a teljes népességhez viszonyítva (35,6 százalék), a legkevesebben Luxemburgban (22,1 százalék a teljes népességből). 2050-re az előrejelzések szerint az EU teljes népességének több mint 10 százaléka 80 éves még még idősebb lesz, itt is az olaszok számíthatnak a legrosszabb statisztikai adatokra.
A várható adatokat a várható termékenységi, halálozási és bevándorlási adatokból számította az Eurostat. A hivatal felhívta arra a figyelmet, hogy az általuk számolt, egyes tagországokra vonatkozó adatok eltérhetnek az adott tagországok saját előrejelzésétől.
Egyre később szülnek a magyar nők
A szakemberek mindig a szülőképes nők számához viszonyítják az adatokat. E szerint 2003-ban Magyarországon minden szülőképes nőre jutott 1,28 gyerek, vagyis 100 nő szült 128 csecsemőt. "A népesség egyszerű reprodukciójához (vagyis hogy a népesség száma ne változzon) 100 nőre 210 gyerek kellene" - mondta az [origo]-nak korábban Kamarás Ferenc, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) főtanácsadója. Ez a szám úgy jön ki, hogy a csecsemők között kicsit több a fiú, a reprodukciót viszont a nőkre számolják. 2003-ban tehát 40 százalékkal született kevesebb gyermek a kívánatosnál (összehasonlításképp: a ´70-es években kétszer annyi gyermek született, mint 2003-ban), 2004-ben pedig még ennél is rosszabb volt a helyzet, bár végül a szakemberek félelmei nem igazolódtak be, és nem értünk el negatív rekordot. "Amikor pedig ez a nemzedék 10-20 év múlva szülőképes korú lesz, és a szülési kedv nem nő, további népességfogyásra kell számítani" - mondta Kamarás. Mindez azért jelent problémát, mert öregszik a társadalom, az egyre kevesebb fiatalnak egyre több idős embert kell eltartania.
A jelenleg szülőképes generáció nagy létszámú, viszont a 20-30 éves nők több mint 30 százaléka hajadon és 30 százalékuk gyermektelen. A 10 évvel idősebbeknek már a 90 százaléka házas és 15 százaléka gyermektelen. (A ´70-es években még csak a nők 3-4 százaléka maradt hajadon.) "Nehéz elképzelni, hogy a most szülőképes nők behozzák a hátrányt, miközben egyre későbbi időpontra tolódik a házasságkötés és a családalapítás" - vélte a szakember, példaként említve, hogy néhány év alatt a 20-as évek elejéről a 20-as évek végére tolódott a házasságkötés a fiataloknál.
"Az okok pozitívak, de mégis negatív következményekkel jártak" - mondta Kamarás. A mai fiatalok ugyanis tovább tanulnak, ráadásul a nők ma már iskolázottabbak a férfiaknál. Ez voltaképp jó, és ezért ezen nem is kellene a szakember szerint változtatni, viszont demográfiailag ez azzal jár, hogy egyre később szülnek a nők, és emiatt egyre kevesebb gyermeket vállalnak. A vágy ugyanakkor még ma is él a fiatalokban, hogy legalább két gyermeket szeretnének, a valóságban azonban ez már nemigen jön össze.
Mindezek miatt egyre nő a gyermektelenek száma, és jellemzően inkább egy és nem két gyermeket vállalnak a párok (a kétgyermekes családok száma csökken a leginkább, míg korábban ez volt a legjellemzőbb). Van ugyanakkor egy társadalmi csoport, amelyik tudatosan vállal három vagy több gyermeket, ám a statisztikát ezzel nem tudják javítani - állította a szakember.
