Drogismeret, avagy miről is beszélünk...
Dr. Rappant György pszichiáter, addiktológus a székesfehérvári kábítószerügyi egyeztető fórumon átadta legfrissebb ismereteit az újonnan megjelent drogfajtákról, és azok hatásairól. Fontos volt az előadás kezdetén tisztázni, mik azok az anyagok, valamint mik azok a függőségek, amikről beszélünk. Az egyes szerekkel kapcsolatosan tisztázta, hogy vannak a „hagyományos” kábítószerek: ópiátok, stimulánsok, cannabis és hallucinogének, és az új típusú kábítószerek, melyek 2010-ben jelentek meg a piacon: kationok, cannabioidok, GHB és származékok, Ketamin (PCP) származékok.
2013.05.27. 13:48 |
A konferencián dr. Rappant György pszichiáter, addiktológus átadta legfrissebb ismereteit az újonnan megjelent drogfajtákról, és azok hatásairól. Fontos volt az előadás kezdetén tisztázni, mik azok az anyagok, valamint mik azok a függőségek, amikről beszélünk. Az egyes szerekkel kapcsolatosan tisztázta, hogy vannak a „hagyományos” kábítószerek: ópiátok, stimulánsok, cannabis és hallucinogének, és az új típusú kábítószerek, melyek 2010-ben jelentek meg a piacon: kationok, cannabioidok, GHB és származékok, Ketamin (PCP) származékok.
Ez utóbbiakkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a vizelet teszttel nem kimutatható anyagokról beszélünk. Az elmúlt másfél-két évtized során hazánkban a hagyományos szerekkel való megküzdés, ezen szereket használók terápiás gyógyítása már gyakorlattá vált. Ehhez képest 2010-ben olyan újszerű anyagok kerültek elő, melyeknek hatásmechanizmusa és a szer okozta következmények kezelése új kihívás elé állította a szakmát. Az elmúlt két éves tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon intenzív anyagokról beszélünk, olcsóbbak, mint a „hagyományos” kábítószerek, és jó része nincsen rajta a tiltólistán.
Az új anyagok jelentős része szintetikus, tehát kémiai úton, laboratóriumban előállított termékek. A designer drogokkal kapcsolatban az a tendencia figyelhető meg, hogy mire rákerül egy- egy ilyen anyag a tiltólistára, máris megjelenik egy újabb vegyület a piacon, melyről semmilyen információnk nincsen, sokszor a nevét sem tudjuk, és azok sem, akik használják.
Ez utóbbiakkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a vizelet teszttel nem kimutatható anyagokról beszélünk. Az elmúlt másfél-két évtized során hazánkban a hagyományos szerekkel való megküzdés, ezen szereket használók terápiás gyógyítása már gyakorlattá vált. Ehhez képest 2010-ben olyan újszerű anyagok kerültek elő, melyeknek hatásmechanizmusa és a szer okozta következmények kezelése új kihívás elé állította a szakmát. Az elmúlt két éves tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon intenzív anyagokról beszélünk, olcsóbbak, mint a „hagyományos” kábítószerek, és jó része nincsen rajta a tiltólistán.
Az új anyagok jelentős része szintetikus, tehát kémiai úton, laboratóriumban előállított termékek. A designer drogokkal kapcsolatban az a tendencia figyelhető meg, hogy mire rákerül egy- egy ilyen anyag a tiltólistára, máris megjelenik egy újabb vegyület a piacon, melyről semmilyen információnk nincsen, sokszor a nevét sem tudjuk, és azok sem, akik használják.
Dr. Rappant György előadásában külön kitért két vegyületre. Az egyik a GHB, becenevén Gina (gamma- hidroxy- vajsav), mely folyékony, színtelen anyag, és italba cseppentve kis dózisban euforizáló, tudatmódosító hatású, nagyobb mennyiségben emlékezet kiesést, vagy eszmélet vesztést okozhat. A másik fontos vegyület az MDPV (Methylenedioxypyrovalerone). Olyan pszichoaktív drog, amelynek serkentő tulajdonságai vannak, hasonló hatást gyakorol, mint a kokain és az amfetamin. A pszichiátriai tünetek elhúzódhatnak, fizikai tünetek lehetnek: vese-, vagy máj elégtelenség.
Az előadás végén kihangsúlyozta a doktor, hogy a designer drogok által kiváltott hosszú távú hatások nem ismertek, emiatt rendkívül veszélyesek.