A WHO minden évben április 7-én, az Egészség Világnapjával ünnepli születésnapját. A 2010-es világnap központi témája az urbanizációhoz kapcsolódó egészséget érintő kihívások és a WHO Egészséges Városok program szerepe ezek leküzdésében. Östör Annamária Székesfehérvár Egészségügyi Bizottságának elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón hívta fel figyelmet azokra a programokra, melyek a városi emberek egészségét szolgálják.
Mint mondta Székesfehérvár is igyekszik egészséges programokat szervezni, ezek közül kiemelte az Egészségnapot és a Hozd a Formát Magyarország programot. A világ lakosságának a fele, a WHO Európai Régiójának pedig a 70%-a városokban él, és egyes előrejelzések szerint ez a trend csak növekedni fog. Az Európai Régióban élők 92%-a olyan városban lakik, ahol a légszennyezettség mértéke meghaladja a kritikus szintet és a zajártalom komoly stressz-növelő tényezőként lép fel. A városlakók naponta szembesülnek számtalan egészségi kihívással, amelyek nagy részben az egyre szűkülő közösségi tereknek, az egyre gyarapodó autós motorizációnak, a levegő szennyezettségének és az egészségtelen életmódnak köszönhetőek. Az ezekből eredő egészségkárosodás hosszú távú hatásai minden korosztályt és társadalmi csoportot érintenek.
Az „1000 város, 1000 élet” kampánnyal az Egészségügyi Világszervezet többek között ezekre a problémákra kívánja felhívni a nyilvánosság figyelmét.
Az „1000 város – 1000 élet” kampány keretében világszerte olyan eseményeket szerveznek, melyek során a városok megnyitják utcáikat az egészséggel kapcsolatos tevékenységek előtt. A „városi egészségbajnokok” történeteit összegyűjtik, hogy bemutassák, mit tesznek városukban az egészség fejlesztése érdekében.
Az Egészség Világnapja alkalmából hazánkban is számtalan figyelemfelkeltő akció fog megvalósulni országszerte, a játszótér és gyaloghídátadástól, a parktakarításon át, hosszabb távú egészségprogramok megvalósításáig az Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége tagvárosaiban.
A WHO ajánlásait figyelembe véve a szövetség tagvárosainak nagy részében szerveznek olyan szabadtéri programokat, eseményeket, melyek során a település különböző funkciójú közterületei közösségi funkciót kapnak, felhívva a városvezetők figyelmét az ilyen irányú növekvő lakossági igényekre.
Tagvárosaink tervezett tevékenységeiben kiemelt szerepet szánnak a különböző ifjúsági korosztályokat bevonó programoknak – sok helyütt óvodai, iskolai programhelyszínekkel, másutt a diákok városi közösségi tereken való megjelenésével.
Az Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége tagvárosaiban egyre erősebb az a tendencia, hogy ne csupán kampányszerű rendezvények valósuljanak meg, hanem megfelelő stratégiai tervek mentén éves programok készüljenek, és a lakosság különböző csoportjait, közösségeit is sikerüljön bevonni a munkába.
Ezeknek az éves programoknak fontos részét képezik azok az úgynevezett egészségnapok, egészségvásárok, különböző célcsoportok napjai, hetei (Férfiak Egészséghete, Nők Egészséghete) melyek szervesen illeszkednek az éves tevékenységhez.
A WHO Európai Egészséges Városok mozgalom 1988-ban indult el. Magyarországról Pécs városa csatlakozott alapítóként az európai programhoz, melynek az induláskor egyik fő feladata a nemzeti hálózat megszervezése volt. A WHO Európai Egészséges Városok mozgalom legfőbb célja a WHO európai egészség- és környezetpolitikájának helyi szinten történő megvalósítása, annak a városok tevékenységeiben való mind hangsúlyosabb megjelenítése. Az Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége 1992-ben alakult meg négy év hálózati együttműködést követően tíz tagvárossal.
Az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségének jelenleg 23 tagvárosa van: Baja, Békéscsaba, Göd, Győr, Gyula, Hódmezősárhely, Kiskunfélegyháza, Miskolc, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Paks, Pécs, Sarkad, Sopron, Székesfehérvár, Szentendre, Szerencs, Szigetszentmiklós, Szolnok, Szombathely, Vác, Zalaegerszeg, Zalakaros.
